Tízből hét iskolában problémát okozhat az oltatlan tanárok kényszerszabadságolása

Az iskolák kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézségekkel tudott elindulni az oktatás a téli szünet után. Az állami iskolák oltatlan pedagógusait január 3-tól ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldték.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuk szakorvosi ellenjavallatot, 1 százalékuk miniszteri mentesítést kapott, 1 százalékuk pedig betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár, amely napokon belül lezárul.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak azt mondta, a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján az iskolák nagyjából kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézséggel tudott elindulni a tanítás január 3-án. Az iskolák egyharmadánál egyáltalán nincs probléma, mert mindenki megkapta az oltást.

Hozzátette azt is, hogy az intézmények többségében 4-5 százalékos kiesés van, de túlmunkával, csoportok összevonásával és mindenféle erőfeszítések árán úgy tűnik, sikerül a helyzetet kezelni.

Akadnak olyan intézmények azonban, ahol ez az arány „durvább”, így a tankerületekkel, fenntartókkal együtt próbálják megoldani a problémát. Horváth Péter azt mondta, a helyettesítés sokszor tankerületen belüli átszervezést igényel, szükség lehet arra, hogy a teljes átoltottságú iskolákból menjenek át a tanárok helyettesíteni néhány órát.

A pedagóguskar elnöke szerint a méltányossági kérelmekről sem szabad megfeledkezni, mert ha alapos indok van rá, és ezt dokumentálni is lehet, akkor az emberi erőforrások minisztere mentességet adhat a kötelező oltást visszautasító pedagógusoknak.

Olyan betegségekről lehet szó, amelyek nem tartoznak bele az objektíven elbírálható mentességi körbe, vagy azoknak a pedagógusoknak az esete tartozhat ide, akiknek már csak ez a félévük van hátra. A mentesség megadására konkrét, leírt okok nincsenek – jegyezte meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.