Tízből hét iskolában problémát okozhat az oltatlan tanárok kényszerszabadságolása

Az iskolák kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézségekkel tudott elindulni az oktatás a téli szünet után. Az állami iskolák oltatlan pedagógusait január 3-tól ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldték.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuk szakorvosi ellenjavallatot, 1 százalékuk miniszteri mentesítést kapott, 1 százalékuk pedig betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár, amely napokon belül lezárul.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak azt mondta, a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján az iskolák nagyjából kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézséggel tudott elindulni a tanítás január 3-án. Az iskolák egyharmadánál egyáltalán nincs probléma, mert mindenki megkapta az oltást.

Hozzátette azt is, hogy az intézmények többségében 4-5 százalékos kiesés van, de túlmunkával, csoportok összevonásával és mindenféle erőfeszítések árán úgy tűnik, sikerül a helyzetet kezelni.

Akadnak olyan intézmények azonban, ahol ez az arány „durvább”, így a tankerületekkel, fenntartókkal együtt próbálják megoldani a problémát. Horváth Péter azt mondta, a helyettesítés sokszor tankerületen belüli átszervezést igényel, szükség lehet arra, hogy a teljes átoltottságú iskolákból menjenek át a tanárok helyettesíteni néhány órát.

A pedagóguskar elnöke szerint a méltányossági kérelmekről sem szabad megfeledkezni, mert ha alapos indok van rá, és ezt dokumentálni is lehet, akkor az emberi erőforrások minisztere mentességet adhat a kötelező oltást visszautasító pedagógusoknak.

Olyan betegségekről lehet szó, amelyek nem tartoznak bele az objektíven elbírálható mentességi körbe, vagy azoknak a pedagógusoknak az esete tartozhat ide, akiknek már csak ez a félévük van hátra. A mentesség megadására konkrét, leírt okok nincsenek – jegyezte meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.