Nemzeti Pedagógus Kar: nehéz lesz pótolni az oltást elutasító tanárokat

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elhalasztotta a kötelező oltásokat is érintő sztrájktárgyalásokat.

  • Csik Veronika

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke is aggodalmát fejezte ki az állami oktatási-nevelési intézmények dolgozóinak kötelezően elrendelt koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban - írja a Népszava.

Horváth Péter az oldalnak nyilatkozva azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy több iskolában lesznek olyan pedagógusok, akik annak ellenére sem fogják beoltatni magukat, ha emiatt fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Márpedig - mint az NPK elnöke fogalmazott – a mostani helyzetben akár egyetlen tanár elvesztése is komoly gondot okozhat.

Nem állnak sorban az utcán képzett pedagógusok, ugrásra készen, hogy beálljanak a kiesők helyére. Az biztos, hogy minden egyes tanár, akit a kötelező oltás elutasítása miatt kell majd szabadságra küldeni, hiányozni fog a rendszernek – mondta Horváth Péter.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap azt mondta a kormányinfón, jövő keddre derül ki milyen az átoltottság az iskolákban és jelenthet-e ez fennakadást a működésben. A számokat jelenleg is Maruzsa Zoltán és az érintett minisztérium gyűjti.

Mi lesz az egyházi iskolákkal?

A Magyar Református Egyház oktatási irodájának vezetője, Papp Kornél a Népszavának azt írta: iskoláik esetében a munkáltatói jogokat az intézmények gyakorolják, így a döntést az intézményvezetők hozhatják meg. Ismereteik szerint eddig református 18 intézményben vezették be a kötelező védőoltást. (Jelenleg 186 református köznevelési és szakképzési intézmény működik az országban.) Ez is kiderült, az egyes katolikus intézmények fenntartói jogosultak a konkrét döntéseket meghozni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.