Nettó 260 ezer forint körül: ennyit kapnának a pályakezdő tanárok, ha tényleg emelnék a bérüket

Ha a mostani pedagógusbéreket háromszor tíz százalékkal emelné a kormány, az körülbelül bruttó 400 ezer forintos kezdő bért jelentene.

  • Eduline

„Hogy teljesen pontos számokat mondjunk, az ő bérüket kellett tulajdonképpen felzárkóztatni a garantált bérminimumhoz, ez bruttó 260 ezer forint. Erre jön rá a kétszer 10 százalék, tehát összesen 52 ezer forint, vagyis egy kezdő, egyetemet végzett pedagógus, ha elmegy egy iskolába, 312 ezer forint a bruttó jövedelme, ami körülbelül kettőszázpárezer forint nettó” – mondta a pályakezdő pedagógusok jelenlegi béréről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak.

A pedagóguskar elnökével egyórás interjút készítettek, sok más témáról is szó volt (a teljes anyagot itt lehet meghallgatni/elolvasni), de a bérek álltak a középpontban. Horváth Péter azt mondta, a pedagógusok közül kevesen tudják igénybe venni a szerinte egyébként jó kezdeményezést, a 25 év alattiak szja-mentességét.

Kiemelte azt is: ha a mostani bérekre rájönne az a háromszor tíz százalék, amelyről többször beszélt a kormány, az körülbelül 400 ezer forintos kezdő bért jelentene. „Ez szinte pontosan az az összeg lenne, amely 2013-ban az induló pedagógus életpályában egy kezdő pedagógusnak járt volna. Tehát ez nagyjából egy elfogadható pozíció lenne. Ez lenne az, ami visszaállítaná nagyjából a 2013-as állapotokat” – mondta.

Hozzátette: kétségtelen az is, hogy „dühöng az infláció és nyilvánvaló, hogy egy egyszeri tíz százalék – nyilván mindenkinek, nemcsak a pedagógusoknak – nagyjából arra lenne elegendő ebben az évben, hogy az inflációt kiegyenesítse”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.