2022-ben, 2023-ban és 2024-ben tíz-tíz százalékos béremelést kapnak a pedagógusok – mondta a pénteki kormányinfón Gulyás Gergely. De csak akkor, ha megérkeznek az uniós források.
Nem volt ilyenről szó – így kommentálta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Népszava értesüléseit a kormányinfón. A lap pénteken azt írta: Pintér Sándor belügyminiszter szerdán zártkörű eligazítást tartott, ahol többek között az is kiderült, hogy béremelés helyett már annak is örülni lehet majd a humánszférában, ha nem lesz idén elvonás.
Gulyás Gergely szerint mind a helyreállítási alapban, mind az uniós költségvetésben van béremelésre pénz, de szerinte az Európai Bizottság és a magyar ellenzék is hátráltatja azt a folyamatot, hogy megkapják az orvosok és a pedagógusok béremelésére a forrást.
Ha megérkezik az EU-s pénz, akkor háromszor 10 százalékos béremelést tudnak adni a pedagógusoknak 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben. Abban egyetértés van, hogy a fizetések alacsonyak – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy hazai forrásból emelhetik-e a fizetéseket, azt válaszolta, „meglátjuk, hogy mi biztosítható”. Hozzátette azt is: az egész világ az inflációval küzd, a szomszédban háború dúl, ez mindenhol a korábbiaknál szűkebb kereteket teremt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
