Nemzeti Pedagóguskar: a diplomások átlagbérének legalább 85 százalékára kell emelni a pedagógusok fizetését

Hat pontban foglalta össze a Nemzeti Pedagóguskar, milyen lépéseket kellene tenni a tanárhiány megfékezéséért.

  • Eduline

„Az oktatás területén dolgozók jelenlegi bérhelyzete, munkaidejének folyamatos növekedése veszélyt jelent a szakma utánpótlása és a közszolgálat garanciái szempontjából is. A 2013-ban érvénybe lépő életpálya modell a feladatok mellé a gazdasági változást követő bérekre tett ígéretet, melyből a feladatok megmaradtak, az ígért juttatások elmaradtak” – írják.

Leírták azt is, hogy szerintük milyen lépések kellenek:

  • A pedagógus és oktatói bérek érjék el legalább a mindenkori diplomás átlagbér 85%-át, ami megfelel az EU átlagának
  • A NOKS dolgozók bérének rendezése, számának növelése, és a helyi feladatellátás igényeihez való illeszkedése
  • A kötelező heti tanítási órák számának 22 órában való meghatározása, megtartva a gyógypedagógiai intézmények heti 20 és a szakszolgálati szakemberek heti 21 órás jelenlegi óraszámát. Az ezen felüli túlmunka kifizetése
  • Az óvodapedagógusok heti kötelező óraszámának 30 órára való csökkentése
  • A minősítési és tanfelügyeleti rendszer életszerű átalakítása
  • A pedagógushiány kezelésére a nyugdíjasok közalkalmazottként való foglakoztatásának hosszabb távú lehetősége
A Nemzeti Pedagóguskar szerint ha ezek nem valósulnak meg, az veszélyezteti a közoktatás, a szakképzés és a gyerekek jövőjét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.