Pintér Sándorral egyeztetett a Nemzeti Pedagógus Kar: javaslatokat vár tőlük a tárca

Nem került elő a két legnagyobb és talán legfontosabb téma - a bérkérdés és a terhek csökkentése - a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) és a Belügyminisztérium első tárgyalásán, az NPK mégis komoly feladatot kapott.

  • Csik Veronika

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Indexnek azt mondta a tárgyalások után, elsősorban azokat a kérdéseket érintették, hogyan lehet az oktatást hatékonyabbá tenni, hogy az iskolában töltött órák miként tudnak a legjobban hasznosulni, és hogyan lehet a tehetségeket a leginkább felismerni, segíteni.

"Pintér Sándor azt kérte, hogy dolgozzunk ki idevonatkozó javaslatokat" - mondta a lapnak az NPK elnöke. A találkozón a bérek, illetve a munkaterhek csökkentésének témaköre nem került elő, de Horváth Péter szerint a belügyminiszter az egyeztetésen megerősítette, hogy a nyáron is folytatják a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetekkel, az említett kérdéseknek pedig az az elsődleges platformja.

A tanárokat is megkérdezi a Belügyminisztérium

Iskolai-óvodai közvélemény-kutatást indít a Belügyminisztérium, online, anonim módon lehet majd véleményt mondani az oktatásról. Többek között a „biztonságos és rendezett óvodai-iskolai környezetről”, a „pedagógusok foglalkoztatásáról”, a gyerekek és a pedagógusok teljesítményének méréséről és értékeléséről is kérdezik a tanárokat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.