Pintér Sándorral egyeztetett a Nemzeti Pedagógus Kar: javaslatokat vár tőlük a tárca

Nem került elő a két legnagyobb és talán legfontosabb téma - a bérkérdés és a terhek csökkentése - a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) és a Belügyminisztérium első tárgyalásán, az NPK mégis komoly feladatot kapott.

  • Csik Veronika

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Indexnek azt mondta a tárgyalások után, elsősorban azokat a kérdéseket érintették, hogyan lehet az oktatást hatékonyabbá tenni, hogy az iskolában töltött órák miként tudnak a legjobban hasznosulni, és hogyan lehet a tehetségeket a leginkább felismerni, segíteni.

"Pintér Sándor azt kérte, hogy dolgozzunk ki idevonatkozó javaslatokat" - mondta a lapnak az NPK elnöke. A találkozón a bérek, illetve a munkaterhek csökkentésének témaköre nem került elő, de Horváth Péter szerint a belügyminiszter az egyeztetésen megerősítette, hogy a nyáron is folytatják a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetekkel, az említett kérdéseknek pedig az az elsődleges platformja.

A tanárokat is megkérdezi a Belügyminisztérium

Iskolai-óvodai közvélemény-kutatást indít a Belügyminisztérium, online, anonim módon lehet majd véleményt mondani az oktatásról. Többek között a „biztonságos és rendezett óvodai-iskolai környezetről”, a „pedagógusok foglalkoztatásáról”, a gyerekek és a pedagógusok teljesítményének méréséről és értékeléséről is kérdezik a tanárokat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.