December 15-éig kell beoltatniuk magukat azoknak, akiknek még nincs védettségi igazolványuk, és állami iskolában dolgoznak.
A Népszavának Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, bár az átoltottság országos átlaga igen magas a pedagógusok körében, régiós szinten nem egyenletes.
Egyes helyeken mindössze 50-60 százalék körüli – fogalmazott, hozzátéve: az igazgatók „kifejezetten aggódnak.”
Egy vidéki városi iskolában például – a lap értesülései szerint – a 70 fős tanári karból 20-an még nem oltatták be magukat, az intézményvezető pedig attól tart, hogyaz iskola működését veszélyeztetheti, ha a többségük továbbra sem lesz hajlandó beoltatni magát.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
