Mégsem bő egy hét alatt kell felmérniük az iskoláknak, hogy ki szeretne oltást tanévkezdés előtt

Haladékot kaptak az iskolák, hogy összeírják, ki szeretné a vakcinát.

  • Eduline

Mégsem kell augusztus elején felmérniük az iskoláknak, hogy a 12-18 éves diákok közül kik akarják beoltatni magukat a Pfizer koronavírus elleni vakcinájával – tudta meg az InfoRádió a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökétől. Horváth Péter elmondta: az intézmények a hónap közepéig kaptak haladékot, bár szerinte ezt a feladatot igazán jól csak szeptember elején tudnák elvégezni.

Az NPK elnöke a lapnak megerősítette a Népszava információit, miszerint hétfőn levelet kaptak az iskolák, hogy értesítsék a szülőket arról, hogy lesz oltási lehetőség augusztus utolsó két napján, és mérjék fel az igényeket. Az iskolák vállalhatták azt is, hogy oltópontok legyenek, akár az iskolaorvos is be tudja adni a Pfizer-oltást, de kérhetnek olyan orvoscsapatot, amely ezt meg tudja tenni helyben.

Kedd délután azonban újabb értesítést kaptak a tankerülettől, hogy tekintsék az adatigénylést tárgytalannak, nem kell visszaküldeni azt az adatlapot, amelyben a létszámadatokat meghatározták volna.

"Bevallom, én ennek a hírnek örültem" - mondta Horváth Péter, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy minél több diák megkapja az oltást, viszont nyáron jelentős nehézséget jelent az elérésük, hiszen sokan nincsenek is otthon vagy Magyarországon. A tanulók többsége pedig egyébként sem követi nyáron az iskola honlapját vagy a központi Kréta-rendszert.

Szerinte az lenne a legjobb, ha a honlapon való alapos tájékoztatás és figyelemfelhívás mellett az augusztus 31-i és szeptember 1-jei tanévnyitó ünnepségeken a diákok személyesen jelezhetnék az igényüket a vakcinára. Tudomása szerint azonban ennyi haladékot nem kapnak, augusztus 16. után kell felmérniük az igényeket. Az oltás két napja pedig marad augusztus 30. és 31.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.