Az iskolák körülbelül négy százalékában van valamilyen „tanügyi intézkedés” koronavírus-fertőzés miatt – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója az Inforádiónak azt mondta, tudomása szerint a középiskolákban csak néhány eset történt, a Révaiban például nyolcszázan tanulnak, és a tanév eleje óta csak egy fertőzött volt.
Az általános iskolákban más a helyzet, Horváth Péter úgy tudja, az intézmények körülbelül 4 százalékánál rendeltek el karantént vagy távoktatást egy-egy osztályban. "Akiket lehetett oltani, a 12 év felettieket, és éltek is ezzel a lehetőséggel, ott nincsen probléma, viszont a kicsiknél, ahol a vakcináció nem volt lehetséges, felütötte a fejét már a vírus" – mondta.
A Nemzeti Pedagóguskar információi szerint a tanárok 85-90 százaléka oltatta be magát, míg a 12 éven felüli diákoknak nagyjából a fele kapta meg a vakcinát. A Révai-gimnáziumban 75 százalékos a diákok átoltottsága, és leginkább a végzősök gondolják úgy, hogy jó lenne a minél kiszámíthatóbb, folyamatos jelenléti oktatás.
Horváth Péter szerint fontos, hogy a helyi iskolai közösségek dönthessenek a különböző szigorításokról – például arról, hogy kötelezővé teszik-e a maszkot vagy a testhőmérséklet-mérést –, úgy látja, központi intézkedésre most nincs szükség.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
