A gimnáziumokban kevés a fertőzött, szinte csak általános iskolákban kellett intézkedni

Az iskolák körülbelül négy százalékában van valamilyen „tanügyi intézkedés” koronavírus-fertőzés miatt – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

  • Eduline

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója az Inforádiónak azt mondta, tudomása szerint a középiskolákban csak néhány eset történt, a Révaiban például nyolcszázan tanulnak, és a tanév eleje óta csak egy fertőzött volt.

Az általános iskolákban más a helyzet, Horváth Péter úgy tudja, az intézmények körülbelül 4 százalékánál rendeltek el karantént vagy távoktatást egy-egy osztályban. "Akiket lehetett oltani, a 12 év felettieket, és éltek is ezzel a lehetőséggel, ott nincsen probléma, viszont a kicsiknél, ahol a vakcináció nem volt lehetséges, felütötte a fejét már a vírus" – mondta.

A Nemzeti Pedagóguskar információi szerint a tanárok 85-90 százaléka oltatta be magát, míg a 12 éven felüli diákoknak nagyjából a fele kapta meg a vakcinát. A Révai-gimnáziumban 75 százalékos a diákok átoltottsága, és leginkább a végzősök gondolják úgy, hogy jó lenne a minél kiszámíthatóbb, folyamatos jelenléti oktatás.

Horváth Péter szerint fontos, hogy a helyi iskolai közösségek dönthessenek a különböző szigorításokról – például arról, hogy kötelezővé teszik-e a maszkot vagy a testhőmérséklet-mérést –, úgy látja, központi intézkedésre most nincs szükség.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.