A gimnáziumokban kevés a fertőzött, szinte csak általános iskolákban kellett intézkedni

Az iskolák körülbelül négy százalékában van valamilyen „tanügyi intézkedés” koronavírus-fertőzés miatt – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

  • Eduline

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója az Inforádiónak azt mondta, tudomása szerint a középiskolákban csak néhány eset történt, a Révaiban például nyolcszázan tanulnak, és a tanév eleje óta csak egy fertőzött volt.

Az általános iskolákban más a helyzet, Horváth Péter úgy tudja, az intézmények körülbelül 4 százalékánál rendeltek el karantént vagy távoktatást egy-egy osztályban. "Akiket lehetett oltani, a 12 év felettieket, és éltek is ezzel a lehetőséggel, ott nincsen probléma, viszont a kicsiknél, ahol a vakcináció nem volt lehetséges, felütötte a fejét már a vírus" – mondta.

A Nemzeti Pedagóguskar információi szerint a tanárok 85-90 százaléka oltatta be magát, míg a 12 éven felüli diákoknak nagyjából a fele kapta meg a vakcinát. A Révai-gimnáziumban 75 százalékos a diákok átoltottsága, és leginkább a végzősök gondolják úgy, hogy jó lenne a minél kiszámíthatóbb, folyamatos jelenléti oktatás.

Horváth Péter szerint fontos, hogy a helyi iskolai közösségek dönthessenek a különböző szigorításokról – például arról, hogy kötelezővé teszik-e a maszkot vagy a testhőmérséklet-mérést –, úgy látja, központi intézkedésre most nincs szükség.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.