A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke bízik benne, hogy minden diák kedvet kap az oltáshoz

Horváth Péter szeretné, hogy az új tanév hagyományos keretek között zajlik majd az első naptól az utolsóig.

  • Csik Veronika

„Az augusztus 20-i ünnep előtt derültek ki a pontos szabályok, amelyekről a tankerületek minden iskolába küldtek leírást. Az iskolai oltások két időpontban: vagy augusztus 30–31-én, vagy szeptember 2–3-án történnek a 12. életévüket betöltött diákoknak. Akik eddig nem éltek a védőoltás lehetőségével, számukra kiváló alkalom ez a pótlásra” - nyilatkozta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kisalföldnek arról, hogy hogyan áll az iskolai oltások szervezése.

Szerinte senkire nem szabad nyomást helyezni az oltásokkal, de "ideális esetben" a gyerekek és szüleik rájönnek, hogy csak az oltás véd a szövődményektől. El tudja képzelni azt is, hogy azokban az osztályokban, ahol diákok nagy része kapott már az oltást, ott azok a diákok is "kedvet kapnak a védelem megszerzéséhez", akik korábban nem regisztráltak.

Hozzátette, a "révais gólyatáborban – miután egyeztettünk erről a szülőkkel – megkérdeztük leendő elsőseinket az oltásról. A felmérésből az derült ki, hogy 83 diák oltással érkezik a közösségbe, 18-an kérik most az oltást, míg 59-en nem. A százhatvan elsős több mint hatvan százaléka védett lesz legkésőbb október közepére" - mondta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.