Vajon lesz-e tesztelés, hány fertőzött után állhatnak át az iskolák online oktatásra, és ki dönthet az átállásról? Akad pár megválaszolatlan kérdés az iskolakezdéssel kapcsolatban, a Civil Közoktatási Platform (CKP) levélben fordult Maruzsa Zoltán államtitkárhoz.
A járványügyi szakértők szerint a tanévkezdés berobbanthatja a negyedik hullámot, az idei évben azonban ismét vakon maradtak a szülők, tanárok és az iskolaigazgatók is, ugyanis a minisztérium még nem tett közzé központi szabályozást, pedig a terveket nem ártana időben megismerni. A következő iskolaévről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy
szeptember 1-én indul a tanév, biztos személyes jelenléttel, és hogy augusztus utolsó, valamint szeptember első napjaiban az iskolákban is lesz lehetőség a 12-18 évesek oltására.
A középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok - írja a CKP. A jelenlegi helyzetben szerintük alapvető lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.
A kérdéseikkel - amikre egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig nem tudni a választ - Marusza Zoltán köznevelési államtitkárhoz fordultak:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
