Ismét vakon maradtak a szülők, diákok és az iskolák: egy héttel az iskolakezdés előtt nem tudunk semmit

Vajon lesz-e tesztelés, hány fertőzött után állhatnak át az iskolák online oktatásra, és ki dönthet az átállásról? Akad pár megválaszolatlan kérdés az iskolakezdéssel kapcsolatban, a Civil Közoktatási Platform (CKP) levélben fordult Maruzsa Zoltán államtitkárhoz.

  • Csik Veronika

A járványügyi szakértők szerint a tanévkezdés berobbanthatja a negyedik hullámot, az idei évben azonban ismét vakon maradtak a szülők, tanárok és az iskolaigazgatók is, ugyanis a minisztérium még nem tett közzé központi szabályozást, pedig a terveket nem ártana időben megismerni. A következő iskolaévről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy

szeptember 1-én indul a tanév, biztos személyes jelenléttel, és hogy augusztus utolsó, valamint szeptember első napjaiban az iskolákban is lesz lehetőség a 12-18 évesek oltására.

A középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok - írja a CKP. A jelenlegi helyzetben szerintük alapvető lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.

A kérdéseikkel - amikre egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig nem tudni a választ - Marusza Zoltán köznevelési államtitkárhoz fordultak:

  • Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során – a külföldi tapasztalatokra építve – hány naponta tervezik tesztelni a diákokat?
  • Hány diák és tanár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?
  • Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?
  • Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben,  ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak?
  • Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást a rezsihez (áram, internet-előfizetés)?
  • Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
  • Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
  • Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra stb. vonatkozóan?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.