Ismét vakon maradtak a szülők, diákok és az iskolák: egy héttel az iskolakezdés előtt nem tudunk semmit

Vajon lesz-e tesztelés, hány fertőzött után állhatnak át az iskolák online oktatásra, és ki dönthet az átállásról? Akad pár megválaszolatlan kérdés az iskolakezdéssel kapcsolatban, a Civil Közoktatási Platform (CKP) levélben fordult Maruzsa Zoltán államtitkárhoz.

  • Csik Veronika

A járványügyi szakértők szerint a tanévkezdés berobbanthatja a negyedik hullámot, az idei évben azonban ismét vakon maradtak a szülők, tanárok és az iskolaigazgatók is, ugyanis a minisztérium még nem tett közzé központi szabályozást, pedig a terveket nem ártana időben megismerni. A következő iskolaévről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy

szeptember 1-én indul a tanév, biztos személyes jelenléttel, és hogy augusztus utolsó, valamint szeptember első napjaiban az iskolákban is lesz lehetőség a 12-18 évesek oltására.

A középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok - írja a CKP. A jelenlegi helyzetben szerintük alapvető lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.

A kérdéseikkel - amikre egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig nem tudni a választ - Marusza Zoltán köznevelési államtitkárhoz fordultak:

  • Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során – a külföldi tapasztalatokra építve – hány naponta tervezik tesztelni a diákokat?
  • Hány diák és tanár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?
  • Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?
  • Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben,  ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak?
  • Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást a rezsihez (áram, internet-előfizetés)?
  • Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
  • Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
  • Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra stb. vonatkozóan?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.