A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint nem valószínű, hogy a mostani tiltakozásnak lesz eredménye

Több mint húsz iskola és több száz tanár csatlakozott szerdán a múlt héten indult polgári engedetlenségi akciósorozathoz, szerdán is több tucat iskolában szerveztek engedetlenségi akciót.

  • Eduline

Tegnap többek között a győri Révai Miklós Gimnázium 22 pedagógusa is a tiltakozás radikálisabb formája mellett döntött. Az egyik tanár, Somogyi László a Népszavának úgy nyilatkozott: a január végi kétórás figyelmeztető sztrájkban nem vettek részt, ellenben egy akár többnapos munkabeszüntetéshez csatlakoznának.

A Révai igazgatója, Horváth Péter – aki a nyolc évvel ezelőtt lérehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is – a lapnak azt mondta,

a kormányrendelet szerinte sem teszi lehetővé egy valódi sztrájk megszervezését, ezért elfogadja, hogy vannak, akik polgári engedetlenséggel tiltakoznak, de ő maga sem ezt, sem a sztrájkot nem támogatja. Annak ellenére sem, hogy a szakszervezetek bér- és munkaidőköveteléseit is jogosnak tartja.

"Szerintem ennek nem most van itt az ideje, jelen pillanatban ugyanis nem várható, hogy sikerül eredményeket elérni. Néhány héttel az országgyűlési választások előtt légüres tér van a döntéshozatalban, azon kívül, amit a kormány eddig megígért, nem gondolom, hogy lesz más" – vélekedett a lapnak Horváth Péter.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.