Emmi: 2023-tól megváltoznak az érettségik követelményei
A minisztérium szerint több vizsgatárgynál kerülnek majd előtérbe például a projektmunkák, de részleteket nem árultak el azzal kapcsolatban, pontosan hogyan néz majd ki 2023-tól az érettségi.
A minisztérium szerint több vizsgatárgynál kerülnek majd előtérbe például a projektmunkák, de részleteket nem árultak el azzal kapcsolatban, pontosan hogyan néz majd ki 2023-tól az érettségi.
Új tantárgyakkal és tankönyvekkel, módosított óraszámokkal debütált szeptember 1-jén az átdolgozott Nemzeti alaptanterv. A dokumentum – amelytől a diákok és a pedagógusok többek között a tananyag csökkentését várták – nem aratott osztatlan sikert.
A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pályázatot hirdetett a tanároknak „EMMI tanmenet pályázat 2020” címmel. A pályázók közül néhányan „nyereményben” is részesülhetnek - nem is akármilyenben.
Logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak majd a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltja az őstörténet, illetve jön egy új tantárgy: a digitális kultúra. Ez csak néhány változás, amit ősztől hoz az életbe lépő új tantervi szabályozás. Most összegyűjtött, mi mindenre kell számítani szeptembertől.
Digitális kultúra néven új tantárgy váltja az informatikát szeptembertől. A tárgy keretében az általános és középiskolások újfajta gondolkodásmódot tanulhatnak. A diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd.
Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az új történelemkönyveket ért kritikát A tanú című film híres jelenetével is szemléltette, ahol az „ítélet” már előbb készen volt, mint maga a „per”.
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal 2019/2020-as tanévről szóló jelentése, eltűnik az őskor és a kortárs költők is az új tankönyvekből, továbbra sincsenek konkrét válaszok a Színművészeti átalakításával kapcsolatban, augusztusban jöhet a tanárok béremelése - összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.
Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.
"Nemzetileg elkötelezett, gyermekközpontú és jól használható", pluszban fantáziadús is - tegnap bejelentették, hogy megjelentek az új Nemzeti tantervhez kapcsolódó tankönyvek.
Még februárban írtunk róla, hogy hiányosan ugyan, de megjelentek a kerettantervek, amiket 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetnének be. Most újabb elemekkel bővült a lista.
Többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetésének elhalasztását, a szakképzés átalakításának felfüggesztését és az érettségi, valamint a szakmai vizsgák alternatíváinak sürgős kidolgozását kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Közoktatási Platform (CKP) a kormánytól.
Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.
Már 211 iskolában, összesen 65 különböző településen tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen.
Több új szerző, de mégis megmaradt kötelezők várnak majd az 5-8. évfolyamos diákokra az új kerettanterv szerint. Az óraszámok is változnak - az órakeret 80 százalékát kell majd a törzsanyagra fordítani, a további 20 százalék pedig szabadon felhasználható.
A budapesti Veres Pálné Gimnázium tantestületének tanárai is csatlakoztak kollégáikhoz, és tiltakoznak a NAT 2020-as bevezetése ellen.
Eddig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Közben fej fej mellett halad a NAT NEM és a NAT IGEN petíciók aláíróinak száma.
Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő a NAT-ról kérdezte az ombudsmant, de nem kapott egyértelmű választ. Az alapvető jogok biztosa szerint nincs hatáskörük állást foglalni a NAT ügyében.