Ezek a kötelező olvasmányok tizenegyedik és tizenkettedik osztályban

Bár a nyárnak legfőképp a pihenésről és a kikapcsolódásról kell szólnia, a saját dolgotokat könnyítitek meg, ha szórakoztató regények mellett azt is megnézitek, milyen kötelező olvasmányok lesznek a következő tanévben, és beszerzitek őket. Mutatjuk, miket kell elolvasni tizenegyedik és tizenkettedik osztályban.

  • Székács Linda

Ha tizenegyedik vagy tizenkettedik osztályba készültök, a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint meghatározott kerettanterv az alábbi kötelező olvasmányokat írja elő számotokra:

  • Honoré de Balzac: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek)
  • Henrik Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaotthon) vagy Anton Pavlovics Csehov: A sirály vagy Ványa bácsi
  • Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála
  • Samuel B. Beckett: Godot-ra várva vagy Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok vagy A nagy Romulus
  • Arany János: Toldi estéje
  • Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
  • Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
  • Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája
  • Móricz Zsigmond: Úri muri, Tragédia
  • Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
  • Örkény István: Tóték
  • Szabó Magda: Az ajtó

A kerettantervet ezen a linken éritek el.

Ha ezek valamelyike nincs meg nektek otthon, érdemes meglátogatnotok az iskolakönyvtárat vagy a településeteken található könyvtárakat, mielőtt megvásárolnátok, hiszen a kötelező olvasmányokból általában több példánnyal rendelkeznek. Ha pedig megvásárolnátok őket, de szeretnétek egy kicsit spórolni, nézzetek szét az antikváriumokban és használt könykereskedésekben, a nagyobb városokban pedig az utcákon található könyves szekereknél, ahol mindössze néhány száz forintért kincsekre bukkanhattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.