Tankönyvhasználat szigorítása: szinte az összes szakmai javaslatot elutasította a kormány

A törvénytervezet társadalmi egyeztetésén 32 észrevétel érkezett civil és szakmai szervezetekből, amelyekből 27 egyértelműen elutasított a tárca.

A Népszava cikkében úgy fogalmazott, hogy a Civil Közoktatási Platform (CKP), a Szülői Hang Közösség és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem értenek egyet a szigorítással.

A CKP többek között azt kifogásolta, hogy a szigorítás után az iskolaigazgatóknak kellene ellenőrizni, hogy a pedagógusok milyen tankönyveket használnak, emiatt az intézményvezetők gyakorlatilag cenzori szerepet töltenének be.

A szervezetek azt kérték, hogy ezt töröljék, azonban a BM ezt elutasította azzal az indokkal, hogy ellentétes "ellentétes a jogszabály céljával”.

Az Eduline-on is megírtuk, hogy a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott a szigorítás ellen, mert szerintük a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.

A PSZ is megfogalmazott hét javaslatot, de a BM azokat sem fogadta el. Ami érdekes, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, vagy épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia észrevételeit is elutasították.

Ha a tervezetet elfogadja a parlament, akkor a kihirdetést követő ötödik napon már hatályos is lesz. Vagyis akár már az idei tanévben is kizárólag olyan tankönyvekből taníthatnak a pedagógusok, ami szerepel a tankönyvjegyzékben, és csak olyan tansegédletet, ami az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelel.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.