Ezek a kötelező olvasmányok hetedik és nyolcadik osztályban

Bár a nyárnak legfőképp a pihenésről és a kikapcsolódásról kell szólnia, a saját dolgotokat könnyítitek meg, ha szórakoztató regények mellett azt is megnézitek, milyen kötelező olvasmányok lesznek a következő tanévben, és beszerzitek őket. Mutatjuk, miket kell elolvasni hetedik és nyolcadik osztályban.

  • Székács Linda

Ha a következő tanévben hetedik vagy nyolcadik osztályosok lesztek, a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint meghatározott kerettanterv alapján az alábbi olvasmányokat kell majd elolvasnotok:

  • Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa
  • Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője vagy A két koldusdiák
  • Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
  • Móricz Zsigmond: Pillangó vagy a Légy jó mindhalálig
  • William Shakespeare: Szentivánéji álom vagy Romeo és Júlia vagy Molière: A képzelt beteg
  • Szabó Magda: Abigél

A kerettantervet innen tölthetitek le.

A felsorolt műveket kikölcsönözhetitek a könyvtárakból, vagy antikváriumokban a bolti árnál jóval olcsóbban megvásárolhatjátok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.