Nahalka István: „Még mindig úgy gondolkodunk a tanulásról, mint 50-60 évvel ezelőtt”
Az oktatáskutató szerint a 2025-os magyar PISA-eredmények mögött a magyar oktatási rendszer alapvető, évtizedes struktúrái és módszertani elmaradottsága áll.
#Nahalka István
Nahalka István: „Természettudományból 2012 és 2015 között történt egy nagyobb visszaesés, és azóta nagyjából azon az alacsonyabb szinten maradtunk”
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
Nahalka István: „A világnézet és iskola összefüggésének kérdésében óriási zavar uralkodik a közvéleményben”
Az oktatáskutató Rubovszky Rita kinevezése kapcsán érdekes problémára hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Központosítás, forráskivonás, rosszabbul teljesítő diákok - így változott a közoktatás az elmúlt 15 évben
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
Európában példátlan antipedagógia: így választja szét a hátrányos helyzetű és a középosztálybeli gyerekeket a magyar oktatás
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A 16 évesek mindössze 90 százaléka jár iskolába Magyarországon
Maradi felfogás, sorozatos kudarcok, szegregáció és unalom. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a korai iskolaelhagyók száma az elmúlt 10 évben a legnagyobb jóindulattal is csak stagnált, a 2030-ig kitűzött, 9 százalékos uniós célt pedig egyelőre meg sem közelíti. A korai iskolaelhagyás problémájáról Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Kétezren sincsenek az idei tanévben pályára lépő új pedagógusok
Azoknak, akik 2017-ben kezdték el az ötéves képzést, kevesebb, mint a negyede állt most munkába a közoktatásban. A jelentkezők közt látszik némi növekedés, de ez csak a pandémiás visszaesések miatt látványos.
Nahalka István: Nem vagyunk felkészülve, hogy válaszoljunk a gyerekek kérdéseire
Meg kell becsülni az ismereteket, de baj, ha az oktatás célja, hogy információkkal tömjük tele a diákok fejét – mondja Nahalka István oktatáskutató az Eduline-nak. Szerinte, bár ezt nehéz megbecsülni, az iskolák ötöde tudna élni az autonómiával, viszont az a pedagógus, aki belekóstolhat a nagyobb szabadságba és kap is hozzá elég segítséget, könnyen tud fejlődni. Státusztörvényről, alapműveltségről, készségfejlesztésről és illegális mozgástérről is beszélgettünk a szakemberrel, aki korábban tanterveket és tankönyveket is írt. Interjú.
Egy ábra a tanárhiányról: akkor most létezik vagy sem?
Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.
Mi a baj az érettségivel?
A magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának - írja az oktatáskutató.
Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: "hű maradt a centralizációhoz"
„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot” – írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
"Ez ma az oktatás egyik legsúlyosabb problémája" - mit gondol az oktatáskutató az MNB reformötleteiről?
„Picit úgy érzem magam, mint a Kádár-korszak végén, amikor azt figyeltük, hogy hol van olyan megnyilvánulás a hatalom részéről, hogy talán változhatnak a dolgok” – mondta a Hír TV-nek Nahalka István, az ELTE neveléstudományi doktori iskolájának oktatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos javaslatcsomagjának oktatási részéről.
Sokatmondó ábra a pedagógusok fizetésének változásáról
Ha a pedagógusok keresetét a diplomások béréhez viszonyítjuk, kiderül: nem olyan rózsás a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok helyzete.
Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
Baj lehet a természettudományos tantárgy elkapkodott bevezetéséből
Nahalka István az OFI felmérési eredményére reagált.
Abszurd humorba fojtotta felháborodását az oktatáskutató Németh Szilárd vádaskodására
Nahalka István megütközött a kormány tervein, hogy szigorúbban ellenőriznék a kritikus civil szervezeteket, így a Tanítanék Mozgalmat és a Történelemtanárok Egyletét is.
Nahalka István elmagyarázza, hogy miért kevés a megemelt pénz is az oktatásban
Az oktatási szakember eldöntené a számháborút, egy egyszerű grafikonon mutatja be, hogy miért kevés, ha jövőre 240 milliárd lenne a felsőoktatás költségvetése.