Azoknak, akik 2017-ben kezdték el az ötéves képzést, kevesebb, mint a negyede állt most munkába a közoktatásban. A jelentkezők közt látszik némi növekedés, de ez csak a pandémiás visszaesések miatt látványos.
A pedagógusképzést elkezdőknek csak töredéke, 1884 ember kezdett újonnan pedagógusként dolgozni a köznevelésben a 2022/2023-as tanévben, közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal. A kevés pályakezdő oktatót azzal érdemes összevetni ugyanis, hogy az ötéves pedagógusképzést tavaly befejező és munkába álló pedagógusok többsége 2017-ben kezdhette meg tanulmányait. Amikor is a felvi.hu adatai alapján az általános felvételi eljárásban összesen 18 183-an jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 9091 hallgatót pedig fel is vettek.
Tehát nekik most kevesebb, mint a negyedük állt munkába a közoktatásban.
A nemrég nekünk is nyilatkozó Nahalka István oktatáskutató erre az arányra úgy reagált: a hivatásukat az elmúlt tanévben elkezdő pedagógusok száma nagyon alacsony, sőt „kifejezetten tragikus”, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a pályakezdők egy része már az első éveket követően, a gyakornoki idő lejárta után pályaelhagyó lesz. Hangsúlyozta: ilyen kevés pályakezdővel még a nyugdíjba vonulókat sem lehet pótolni, ugyanis évente a pedagógusok körülbelül egy harmincötöde lesz nyugdíjas, ami átlagosan 3-4 ezer főt jelent.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Köznevelési Információs Rendszer adataira hivatkozva azt mondta a lapnak ugyanakkor, hogy idén ennél is többen lehetnek, várhatóan 4939 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Hozzátéve: ebbe beletartoznak a szaktantárgyakat oktatók, a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok és az alsós tanítók is, ugyanakkor nincsenek benne azok, akik a nők 40 éves korkedvezményével mennek nyugdíjba – vagyis a tényleges nyugdíjba vonulók száma az ötezret is meghaladja majd.
Közben egy hónap alatt a duplájára nőtt az iskolai ás óvodai álláshirdetések száma. A lap kereste az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot (KK), hogy hány iskolában mondott fel egyszerre több pedagógus is az utóbbi hetekben, illetve a státusztörvény benyújtása óta, ám azt írták, ilyen adatoknak nem adatgazdái. Kérdés, hogy ha így van, mire alapozták korábban, hogy a pedagógusok felmondásának ügyében nem tapasztalnak semmilyen „rendkívüli mozgást”.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy mennyire lecsökkent a pedagógusképzésekre jelentkezők száma a közelmúltban, akkor riasztó előrejelzést kaphatunk a státusztörvény miatti elégedetlenség által amúgy is súlyosbított pedagógushiányról. Jelentkezésekben 2020 volt a mélypont, amikor alig több mint 11 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük mindössze 6426 hallgatót vettek fel. Idén 18,7 ezren jelentkeztek. Ez ugyan növekedés, de jelentősnek csak az elmúlt pár évhez viszonyítva nevezhető.
(Kiemelt kép: Huszár Dávid)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
