„Picit úgy érzem magam, mint a Kádár-korszak végén, amikor azt figyeltük, hogy hol van olyan megnyilvánulás a hatalom részéről, hogy talán változhatnak a dolgok” – mondta a Hír TV-nek Nahalka István, az ELTE neveléstudományi doktori iskolájának oktatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos javaslatcsomagjának oktatási részéről.
Az oktatáskutató a Hír TV-nek azt mondta: annak ellenére, hogy a kormánypropagandától eltérően végre nyíltan írnak például a lesújtó PISA-eredményekről vagy arról, hogy a magyar fiatalok közül kevesen beszélnek nyelveket , a javaslatcsomag így is hiányos maradt.
„Nem foglalkozik az igaz nagy kérdésekkel, mondjuk ilyen például az autonómia kérdések, pedagógusok, iskolák, egyetemek, autonómijának kérdése, ez ma az oktatás egyik legsúlyosabb problémája. Egyetlen szakmailag egyébként kritizálható megjegyzésen kívül nem foglakozik az esélyegyenlőség kérdésével, miközben ez talán a legsúlyosabb kérdése ma a közoktatásnak. Nem foglalkozik a szakképzéssel, pusztán a duális képzésre vonatkozik egy nem túl tartalmas megjegyzés, miközben a szakképzés válságban van” – így Nahalka István oktatáskutató.
Az MNB javaslatcsomagja több oktatási ötletet leporolt, például ismét elővették a kilencosztályos általános iskola bevezetésének lehetőségét, egy új tantárgy bevezetését és a természettudományos érettségi kötelezővé tételét. Ezekről itt olvashattok:
Mégis bevezethetik a 9 évfolyamos általános iskolát? Újabb javaslat született
Leporolta a kilencosztályos általános iskola bevezetésnek ötletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely száznyolcvan pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az ország versenyképességének javításáról, kedden át is adták a dokumentumot a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. Több tanítót vennének fel az iskolákba és rugalmasabb tanterveket adnának a pedagógusok kezébe.
Szigorítanának az érettségi szabályain, plusz egy érettségi tárgyat javasol az MNB
Kötelező természettudományos érettségivel növelné a reál területen tanuló egyetemisták és főiskolások számát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derül ki abból a 180 pontos javaslatcsomagból, amelyet kedden átadták a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. "Kötelező természettudományos érettségi (a matematikán felül), a természettudományos tárgyak oktatási színvonalának növelése a közoktatásban, tudatosabb karriertervezés elősegítése a középiskolások körében, lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken" - sorolja a javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank anyaga.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
