Az oktatáskutató a Hír TV-nek azt mondta: annak ellenére, hogy a kormánypropagandától eltérően végre nyíltan írnak például a lesújtó PISA-eredményekről vagy arról, hogy a magyar fiatalok közül kevesen beszélnek nyelveket , a javaslatcsomag így is hiányos maradt.
„Nem foglalkozik az igaz nagy kérdésekkel, mondjuk ilyen például az autonómia kérdések, pedagógusok, iskolák, egyetemek, autonómijának kérdése, ez ma az oktatás egyik legsúlyosabb problémája. Egyetlen szakmailag egyébként kritizálható megjegyzésen kívül nem foglakozik az esélyegyenlőség kérdésével, miközben ez talán a legsúlyosabb kérdése ma a közoktatásnak. Nem foglalkozik a szakképzéssel, pusztán a duális képzésre vonatkozik egy nem túl tartalmas megjegyzés, miközben a szakképzés válságban van” – így Nahalka István oktatáskutató.
Az MNB javaslatcsomagja több oktatási ötletet leporolt, például ismét elővették a kilencosztályos általános iskola bevezetésének lehetőségét, egy új tantárgy bevezetését és a természettudományos érettségi kötelezővé tételét. Ezekről itt olvashattok:
Leporolta a kilencosztályos általános iskola bevezetésnek ötletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely száznyolcvan pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az ország versenyképességének javításáról, kedden át is adták a dokumentumot a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. Több tanítót vennének fel az iskolákba és rugalmasabb tanterveket adnának a pedagógusok kezébe.
Kötelező természettudományos érettségivel növelné a reál területen tanuló egyetemisták és főiskolások számát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derül ki abból a 180 pontos javaslatcsomagból, amelyet kedden átadták a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. "Kötelező természettudományos érettségi (a matematikán felül), a természettudományos tárgyak oktatási színvonalának növelése a közoktatásban, tudatosabb karriertervezés elősegítése a középiskolások körében, lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken" - sorolja a javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank anyaga.
