Egy ábra a tanárhiányról: akkor most létezik vagy sem?

Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.

  • Eduline

Nahalka István oktatáskutató az Országos Kompetenciamérés 8. évfolyamos iskolai kérdőíveinek adataiból számolta ki az oktatási intézményeket egyre jobban sújtó tanárhiányt - szúrta ki a hvg.hu az oktatáskutató Facebook-oldalán.

Ez a táblázat némileg ellentmond Kásler Miklós emberminiszter októberi nyilatkozatának - írja az oldal - hogy nincs itt semmilyen pedagógushiány.

FB/Nahalka István

Mint látszik, majdnem minden szak esetében folyamatosan nő a hiány.

Képességfejlesztő pedagógusok és természettudományi tárgyakat tanító tanárok az iskolák (az ábrán a FEH feladatellátó helyet jelöl) harmadában hiányzik, de átlag minden negyedik iskolában nincs matematika-, nyelv-, informatikaszakos szaktanár és gyógypedagógus sem.

Ezen a területen is szakemberhiány van az oktatásban

A sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken, így egyre többen tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben - írja a Népszava friss adatok alapján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.