Búcsú az ötösöktől? A hagyományos osztályozás kivezetését javasolja az új oktatási reformjavaslat

A CKP javaslatcsomagja rámutat arra, hogy a magyar közoktatásban és a pedagógiai gondolkodásban az egyik legfőbb probléma az a nézet,

melyek szerint az osztályozás, a minősítés a legfontosabb motiváció a tanulás során.

A Nahalka-féle stratégia kiemeli, hogy a külső nyomáson és a jegyeken alapuló minősítés ahelyett, hogy belső hajtóerőt alakítana ki a diákokban, rombolja a kíváncsiságot, szorongást szül, és a teljesítmény kényszerű hajszolására ösztönöz a megértés helyett.

Számszerűsítés helyett folyamatos visszacsatolás

A szelektáló és minősítő szemléletet fel kell váltania egy olyan értékelési rendszernek, amely nem a tanulók rangsorolására, hanem a fejlődésük támogatására fókuszál.

A javaslat határozott célként jelöli meg, hogy az iskolai mindennapokban „ne legyen kvantitatív eredményt produkáló értékelés”

Ehelyett a szöveges, minőségi és folyamatos visszacsatolásnak kellene előtérbe kerülnie, mely segíti a diákoknak megérteni saját tanulási folyamataikat, felismerni az erősségeiket és a még fejlesztendő területeiket.

Dániában például a diákokat nem egyetlen számmal értékelik. Pukli István egyik korábban írásában számolt be arról, hogy egy-egy tantárgyhoz nem egyetlen érdemjegy tartozik. Minden tantárgyon belül külön értékelik az egyes kompetenciaterületeket. A fia a dán iskolában más visszajelzést kapott a tantárgyi tudására, mást az együttműködésére, mást az önálló munkájára vagy éppen a problémamegoldására. Ugyanaz a tantárgy többféle képet adott róla. Pukli szerint ez sem tökéletes rendszer, de már abból indul ki, hogy egy gyermek nem egyetlen szám. Hogy a fejlődés többdimenziós. És hogy az értékelés feladata nem pusztán a rangsorolás, hanem a fejlődés irányának megmutatása.

Fontos azt is kiemelni, hogy a CKP által közzétett dokumentum nem végleges reformprogram, hanem vitaindító stratégiai javaslat. A koncepció hosszú távon, nagyrészt egy-két évtizedes időtávban gondolkodik, és a készítői széles körű társadalmi egyeztetést tartanak szükségesnek az oktatás átalakításáról.

Alsóban kiterjeszthetik

Itt érdemes megjegyezni, hogy augusztusban Kókayné Lányi Marietta köznevelésért felelős államtitkár eljuttatott az iskoláknak egy olyan 14 pontos ajánlást, melyben szerepelt a szöveges értékelés kiterjesztése alsó tagozatban. Ennek kapcsán még a tanév elején Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt nyilatkozta, hogy a szülőknek az elvárása az, hogy osztályzatot akarnak látni.

Sokan nem is értik azt a szöveget, hogy valamelyik területen fejlődésre vagy fejlesztésre szorul a gyerek. Egy hosszabb átmeneti időszakkal érzékenyíteni kellene a szülőket

-jegyezte meg akkor Totyik, majd hozzátette, hogy hozzájuk elsősorban a szülők részéről érkeztek ilyen visszajelzések.

Most is van szöveges értékelés

Jelenleg a köznevelési törvény szerint első osztályban végig szöveges értékelést kapnak a diákok, másodikban pedig félévig, utána viszont 1-5-ig osztályozzák őket. Hogy a szöveges értékelések, főleg az év köziek mennyire részletesek, az az iskola pedagógiai programjától és magától a pedagógustól is függ.

Fontos, hogy a KRÉTÁ-ba lehet mondatbankot is felvinni, így a tanító viszonylag gyorsan tudjon személyre szabottan értékelni. Például egy írást lehet úgy is értékelni szövegesen, hogy jól megfelelt, de úgy is „Betűkapcsolása, betűalakítása szabályos. Írása lendületes, folyamatos. Írástempója életkorának megfelelő. Írásos tevékenységet szívesen végez.” Emellett természetesen a pedagógus mindenkihez írhat egyedi értékelést, igaz ez mondjuk egy 25-30 fős osztály esetében nem kevés időt vesz igénybe.

Felsőben is van lehetősége a pedagógusnak arra, hogy az osztályzatok mellett szövegesen értékeljen. Általában projektmunkánál, prezentációnál szoktak élni a tanárok a lehetőséggel, ha ezt az iskola pedagógiai programja tartalmazza.

Fontos, hogy bár a jogszabályi feltételek már most is adnak bizonyos mozgásteret a pedagógusoknak, a gyökeres változtatáshoz a teljes oktatási kultúra átalakítására lenne szükség.

„Az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való” – új oktatási reformjavaslatot tett közzé a CKP

Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.