„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot” – írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
„Tételszerűen fogalmazok: 1. Ez a NAT hű maradt a centralizációhoz, továbbra is részletesen előíró, merev. 2. Ez a NAT hű maradt az ismeretközpontúsághoz (a szirénhangok senkit ne tévesszenek meg). 3. Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot. 4. Nem támaszkodik elemzésre (legalábbis semmi jele nincs, hogy történt volna elemzés)” – írja Facebook-posztjában, amelyet több szakmai csoport is megosztott a közösségi oldalon.
Az alaptanterv tervezetéről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Nahalka István szerint veszélyben van az alternatív kerettantervek lehetősége arra, hogy "megkerüljék" a NAT-ot. „6. A tanulói (tesztes) teljesítménymérésnek a pedagógiai értékelés szerves részévé tétele rendkívül veszélyes. 7. A NAT-ban a gyermekek fejlődésével kapcsolatban egy túlhaladott gondolkodásmód érvényesül (Piaget szakaszos fejlődéselmélete). 8. Ez a NAT sem lehet az összes diák NAT-ja. A szakközépiskolásoké biztosan nem, de szerintem a szakgimnazistáké sem. (Vajon mitől nemzeti?) 9. A NAT nem segíti az oktatási programcsomagok fejlesztését, sőt merev előíró jellege egyenesen akadályozza az ilyen fejlesztéseket. 10. A NAT-nak lényegében nincs mondanivalója az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, illetve amiben van (nem mindenki NAT-ja), ott inkább visszahúzó” – folytatja.
Az oktatáskutató hozzáteszi: „amit leírtam, az egyfajta tantervi szakmai látásmód szerint érvényes. A NAT javaslat készítői egészen másban gondolkodtak. Az is egy legitim szakmai szemlélet, de meggyőződésem szerint eljárt felette az idő”. Nahalka István szerint az új alaptanterv tetszeni fog a pedagógusok nagy részének, „és el fogják utasítani a másik, az általam is képviselt látásmódot. De amikor megjelenik majd a minisztérium NAT-ja - ne legyen kétség, lesz ilyen - az még jobban tetszik majd nekik”.
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
