„Tételszerűen fogalmazok: 1. Ez a NAT hű maradt a centralizációhoz, továbbra is részletesen előíró, merev. 2. Ez a NAT hű maradt az ismeretközpontúsághoz (a szirénhangok senkit ne tévesszenek meg). 3. Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot. 4. Nem támaszkodik elemzésre (legalábbis semmi jele nincs, hogy történt volna elemzés)” – írja Facebook-posztjában, amelyet több szakmai csoport is megosztott a közösségi oldalon.

Az alaptanterv tervezetéről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Nahalka István szerint veszélyben van az alternatív kerettantervek lehetősége arra, hogy "megkerüljék" a NAT-ot. „6. A tanulói (tesztes) teljesítménymérésnek a pedagógiai értékelés szerves részévé tétele rendkívül veszélyes. 7. A NAT-ban a gyermekek fejlődésével kapcsolatban egy túlhaladott gondolkodásmód érvényesül (Piaget szakaszos fejlődéselmélete). 8. Ez a NAT sem lehet az összes diák NAT-ja. A szakközépiskolásoké biztosan nem, de szerintem a szakgimnazistáké sem. (Vajon mitől nemzeti?) 9. A NAT nem segíti az oktatási programcsomagok fejlesztését, sőt merev előíró jellege egyenesen akadályozza az ilyen fejlesztéseket. 10. A NAT-nak lényegében nincs mondanivalója az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, illetve amiben van (nem mindenki NAT-ja), ott inkább visszahúzó” – folytatja.

Az oktatáskutató hozzáteszi: „amit leírtam, az egyfajta tantervi szakmai látásmód szerint érvényes. A NAT javaslat készítői egészen másban gondolkodtak. Az is egy legitim szakmai szemlélet, de meggyőződésem szerint eljárt felette az idő”. Nahalka István szerint az új alaptanterv tetszeni fog a pedagógusok nagy részének, „és el fogják utasítani a másik, az általam is képviselt látásmódot. De amikor megjelenik majd a minisztérium NAT-ja - ne legyen kétség, lesz ilyen - az még jobban tetszik majd nekik”.