Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Több időt adnának a szülőknek arra, hogy kérelmezhessék hatéves gyermekük beiskolázásának halasztását - írja a Népszava.
Fél éven belül másodjára ingott meg az alternatív iskolák működésének joga, ugyanis második alkalommal módosítanak az érintett iskolákra vonatkozó törvényeken. Melyek ezek a változások, és végül hogyan alakult úgy, hogy mégis minden mehet tovább szinte ugyanúgy?
Kezd körvonalazódni, hogy ki dönt jövőre az iskolaérettségi vizsgálatokról? Megjelent a módosított rendelet, amiből a tervek szerint mindenki tájékozódhat.
A köznevelési törvény idén júliusban úgy módosult, hogy már nem öt-, hanem csak négyéves korig menthetők fel az óvodaköteles korú gyerekek a mindennapos óvodalátogatás alól, most emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ.
Továbbra sem tudni, hogyan kell alkalmazni az iskolaérettségre vonatkozó újabb törvényi szabályozást, miután a kormányzat a tanévkezdés után egy hónappal sem rendelkezett a törvény végrehajtásáról - írja közleményében a Szülői Hang.
Túl sok iskolakezdő diák lesz jövőre, több budapesti iskolában rájöttek: nem lesz elég hely a diákok számára. A helyhiányt pedig konténertantermekkel oldják majd meg.
Az általános iskolai tanórák, foglalkozások reggel 8-tól egészen délután 4-ig tartanak, de mi a teendő, ha korábban szeretne egy diák eljönni az iskolából?
A Kossuth téren tüntettek diákok, szülők és pedagógusok a köznevelési törvény módosítása ellen. A szervezők szeptember 13-ra országos diáksztrájkot szerveznek.
Augusztus 31-én tüntetést szerveznek diákok a Kossuth térre a közoktatást érintő változtatások ellen.
Még nem tudni, kitől lehet kérni a hatéves kort elérő gyerekek beiskolázásának kitolását engedélyező dokumentumokat. A szakmai szervezetek sem tudják, ki dönt majd az iskolaérettségről.
„A szakmailag indokolhatónál kevesebb gyermek kerül be hatévesen az iskolába, ami önmagában nem biztos, hogy baj, de ahány óvoda, annyiféle gyakorlat létezik, és túl sokan vannak olyanok is, akik két évvel később, tehát nyolcévesen kerülnek be az első osztályba, ami már nem feltétlenül ideális. Lehet, hogy ez nem az általános iskolában okoz gondot, hanem esetleg később” – mondta a Magyar Hírlapnak Bódis József oktatási államtitkár.
Egyeztetett a Magyar Waldorf Szövetség az oktatási államtitkárral a Waldorf-iskolák eddigi kétesnek tűnő helyzetéről. A köznevelési törvény módosítása, és a szabályok változása ellenére a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek majd tovább, mint eddig.
A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) összegyűjtötte, hogyan lehet élni a köznevelési törvény módosítása kapcsán még megmaradt lehetőségekkel, valamint irányt mutat afelé, hogyan lehet érdemes fellépni az egyes korlátozásokkal szemben.
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
A parlament.hu állapotjelzése szerint ma Áder János aláírta a köznevelési törvény módosítását.
Egységes, átlátható rendszer kialakítása a célja a köznevelési törvény módosításának, a szülői jogok nem csorbulnak - mondta Bódis József oktatásért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.
Megszavazták a köznevelési törvény módosító csomagját, akkreditálták Ausztriában a CEU-t, újabb felsőoktatási rangsor jelent meg - ezek voltak a hét oktatási hírei.
Áder Jánoshoz fordulnak civil szervezetek, miután az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Arra kérik a köztársasági elnököt, hogy éljen az Alaptörvényben foglalt jogával, és a törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra.
