A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a panaszt két olyan ügyfél képviseletében nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz, akiknek a kisfia még az év vége előtt betölti a negyedik életévét, ezért felmentést erre a nevelési évre már nem kaphatott - írják.
A semmiből jött, a nyáron kihirdetett és a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba is lépett módosítás a gyerekek esetében a felmentést kizárta, korlátozva a szülőknek azt a jogát, hogy az Alaptörvényben biztosított nevelési jogukkal élve úgy gondoskodjanak gyermekükről, ahogyan az szerintük a gyermek érdekét a legjobban szolgálja - teszik hozzá.
A kötelező óvodai részvétel előírása korlátozza a szülői nevelési szabadságot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint viszont a kötelező óvodai részvétel előírása kifejezetten azért nem volt aránytalannak (és így alkotmányellenesnek) tekinthető, mert a felmentés lehetősége mindkét olyan évre nyitva állt, amelyben az iskolai oktatásra való felkészítés még nem az óvodai nevelés elsődleges célja.
Az alkotmányjogi panasz benyújtásától azt az eredményt várják, hogy ismét széles körben nyíljon lehetőség a gyermekek felmentésére az óvodába járás alól.
Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan kik döntenek jövőre arról, hogy az iskola előtt álló gyerekeknek menniük kell vagy maradhatnak egy évet az óvodában. Habár sejtések, ígéretek és pletykák vannak az iskolaérettségi vizsgálatok körül, hivatalos magyarázat még nem érkezett az illetékesekhez. Többek között erről és az új rendszer kérdéseiről beszélgettünk Verba Attilánéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
