Átírják a köznevelési törvényt, a cukorbetegekhez hasonló figyelmet kapnak az anafilaxiás rizikójú allergiások is az óvodákban és az iskolákban.
Szeptember 1-től életbe lép a köznevelési törvény módosítása, mely szerint a ételallergiás gyerekeknek az 1-es típusú diabéteszes gyerekekhez hasonló figyelmet kell kapniuk a közoktatásban, írja a 24.hu. A jogszabály szerint mindkét diagnózisnál „a köznevelési intézménynek biztosítania kell” a „gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet”. Ez apró dolognak tűnhet, de jogalapot és irányt jelöl ki a diagnosztizált anafilaxiás gyermekek intézményi léte és biztonsága érdekében.
Szakemberek szerint mintegy 25 ezer, a magas anafilaxia rizikójú ételallergiás gyerek lehet Magyarországon. Náluk a – például dió- vagy mogyorófélék okozta – allergia miatti túlérzékenységi reakció életveszélyes lehet, perceken belül fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet. Ám egy adrenalin hatóanyagot tartalmazó Epipen nevű injekciós tollal (képünkön) ezt másodpercek alatt vissza lehet fordítani, ami gyakran életmentést jelent.
Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület szóvivője a lapnak elmondta: a módosuló szabályozásnak köszönhetően az intézmények már például nem utasíthatják el a súlyos ételallergiás gyerekeket. Bár elvileg eddig se lehetett volna, mégis előfordult, máshol pedig nem akartak foglalkozni olyan óvintézkedésekkel, hogy termést felfogó hálót tegyenek a diófákra az udvaron. Sőt, előfordul, hogy az életmentő injekció beadását is visszautasítja az iskola és mondjuk az odajáró testvérének kell beadnia. Szeptembertől azonban a diagnosztizált allergiás gyerekeket is kötelező lesz felvenni az intézményekbe és biztosítani kell nekik a biztonságos körülményeket.
A diagnosztizált érintetteknél mindig van két ilyen injekció, ám értelemszerűen, akik nem tudnak róla, hogy esetleg ilyen betegséggel élnek együtt, azoknál nincs. Az egyesület ezért azt javasolja, hogy az intézmények kötelező jelleggel szerezzenek be ilyeneket és írjanak elő egy protokollt, hogy szükség esetén hogyan kell nekik segíteni. Most a belügyi tárcával egyeztetnek a kérdésben. Van tehát még teendő, de Janklovics szerint ez a módosítás már a jó irányba mutat.
(Kiemelt kép: SHERRY YATES YOUNG / SCIENCE PHOTO / SYO / Science Photo Library via AFP)
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
