Rengeteg változtatást tartalmaznak azok a törvénytervezetek, amelyeket a Belügyminisztérium tett közzé a kormány oldalán.
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszony helyett ún. köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek, és ez vonatkozik majd azokra az oktató-nevelő munkát segítő dolgozókra is, akik jellemzően pedagógiai feladatokat végeznek.
A Népszava most azt is kiszúrta, hogy a tervezet megszüntetné a nevelőtestületek döntési jogát többek között az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, a diákok fegyelmi ügyeiben.
Ezekben a kérdésekben már csak a véleményüket kellene kikérni, a döntés az igazgató és a fenntartó kezében van. A nevelőtestületek így már csak a házirendről, a diákok magasabb évfolyamba lépéséről, az osztályozóvizsgákról dönthetnének saját hatáskörben.
A tervezetből az is kiderül, hogy ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tananyag átadása másként nem biztosítható, a tanévet a köznevelésért felelős miniszter július 15-ig meghosszabbíthatja.
Az általános iskolákban 17 óra helyett 18 óráig kellene felügyeletet biztosítani, és bevezetnék a vándortanár fogalmát is – ők azok, akik egy iskolában legalább heti 20 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állnak, de emellett máshol is óraadók. A tervezeteket itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
