A Belügyminisztérium (BM) csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írták: az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán személyesen is tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit. Megállapodás született az érdekképviseletek és a kormány között az egyeztetések ütemezéséről, a cél, hogy minél több kérdésben értsenek egyet a felek - áll a közleményben.
Az egyeztetésre közzétett jogszabálytervezetekben a minisztérium a pedagógusok további béremelésére, a pedagógusok előmeneteli rendszerének egyszerűsítésére és teljesítményértékelési rendszerére, valamint a köznevelési foglalkoztatási jogviszony létrehozására tesz javaslatot - írták.
A tájékoztatás szerint az egyik törvénymódosítási tervezet a további pedagógus-béremelésért a költségvetési törvény módosítására törvénybe iktatására irányul. Januárban 10 százalékos béremelés történt - azt ígérik, amint megérkeznek az EU-s források, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz.
Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Hangsúlyozták: a minisztérium javaslatot tesz a pedagógus-előmeneteli rendszer megváltoztatására is. A tervek szerint az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt lehet majd magasabb bérezéssel járó fokozatba kerülni.
A kormány a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt tervezi bevezetni, amely a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási forma.
Ennek részeként új, sávos bérrendszert javasolnak bevezetni, előtérbe helyeznék a teljesítményalapú besorolást, optimalizálnák az előmenetelt és több alapszabadságot biztosítanának - áll a közleményben.A teljes tervezetet itt találjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
