Novák Katalint kérik a szakszervezetek: ne írja alá a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt

Küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt – ezt kéri a köztársasági elnöktől a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága.

  • Eduline

„Magyarország Alaptörvénye a köztársasági elnök számára lehetőséget ad előzetes normakontroll kezdeményezésére, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ekkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak elküldi” – írják közleményükben.

Arra kérik Novák Katalin államfőt, hogy a köznevelési törvény május 24-én elfogadott módosítását ne írja alá, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontroll eljárásra.

A sztrájkbizottság szerint már a februári sztrájkrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, de az a jogszabály csak a járványügyi veszélyhelyzet végéig szólt. Idézik az alapvető jogok biztosát, aki Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérdésére még márciusban azt írta, a rendelet azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert "az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

"A korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését ezért indokolatlannak tartjuk a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével. Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk. Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel? Mivel erre az alapvető kérdésre nincs válasz, kérjük a köztársasági elnököt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, mert véleményünk szerint a sztrájk továbbra is alapjog, amelynek korlátozása súlyosan csorbítja a demokratikus értékeket” – emelik ki.

A sztrájkbizottság szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. „Egy esetleges sztrájk a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkban résztvevők külvilága számára érzékelhetetlen lesz, így a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük” – teszik hozzá.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.