Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a közösségi élet egyik utolsó bástyája is. Szabó Andrea szociológus arról beszélt, hogyan veszítik el a kistelepülések megtartó erejüket az iskolák bezárásával.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont friss kutatása szerint az iskolák társadalomszervező és integráló szerepe különösen a kistelepüléseken meghatározó. Szabó Andrea a G7 28. óra című oktatási podcastjában elmondta, hogy sok helyen az iskola az egyetlen kulturális tér, ahol programokat, ünnepségeket, karácsonyi vagy húsvéti rendezvényeket lehet tartani – vagyis az oktatás mellett a közösségi élet motorja is.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a 2011-es köznevelési törvény központosítása ugyan az iskolák színvonalának egységesítését célozta, valójában épp az ellenkezőjét érte el:
a városi iskolák színvonala romlott és közelítette a kistelepülési intézményekét”
– mondta. A centralizáció miatt az igazgatók ma már inkább a tankerületeknek felelnek, nem a helyi közösségnek, ami gyengíti a bizalmat és a helyi együttműködést.
Szabó Andrea szerint iskola nélkül nincs megtartó erő. Sok helyen még működik alsó tagozat, de a felsőt már megszüntették – ez pedig hosszú távon a település elnéptelenedéséhez vezethet.
Ha egy településen nincsen iskola, akkor annak a településnek nincsen megtartó képessége. Egy idő után a szülő fel fogja tenni a kérdést: miért lakom én itt?” – fogalmazott a szociológus.
Sok helyen az iskola az egyetlen intézmény, ahol kulturális programokat, ünnepségeket meg lehet tartani. Ha ez megszűnik, az egész közösség veszít. Ha megszűnik az iskola, akkor egy idő után az is el fog onnan vándorolni, aki azon a településen lakik.
A kutatás szerint nagyjából 1000 fő feletti lélekszámnál működhet egy település teljes általános iskolával, amely valóban képes betölteni kulturális és közösségépítő szerepét is. Szabó szerint nem csupán az oktatás minősége, hanem az iskolák másodlagos funkciója – a megtartás, a közösségépítés – is kulcsfontosságú.
2025-ben minden idők legalacsonyabb születésszáma várható, a 75 ezret sem fogjuk elérni”
– mondta. Az elvándorlás keletről és délről nyugat felé, valamint külföldre folyamatos, ami az iskolarendszerben is látványosan megjelenik.
Szabó Andrea szerint a jövő oktatáspolitikájának rugalmasabb, a helyi igényekhez alkalmazkodó iskolarendszerre lesz szüksége, amely nemcsak tudást ad, hanem a közösségek fennmaradását is szolgálja.
