Az oktatás nem tesz eleget azért, hogy felkeltse a lányok érdeklődését a műszaki területek iránt - derült ki egy nemrég készült reprezentatív felmérésből.
Talán nem meglepő, hogy 2019 és 2023 között a hiányzó tanárok száma szinte csak növekedett.
1007 diák megkérdezésével végzett felmérést a középiskolások között az újpesti önkormányzat, amiből sokkoló problémákra derült fény.
Több mint ezer hallgató részvételével, az egyetemisták lelki egészségéről készített felmérést az EFOTT és a HÖOK. Kiderült, hogy a fiatalok több mint 41%-a tapasztalt szorongást az utóbbi időben, aminek kiváltó oka gyakran tanulási nehézségekhez, anyagi problémákhoz vagy éppen a magányhoz köthető.
Az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem friss kutatásából.
Pedig a legtöbben úgy vélik, otthonról is ugyanannyira hatékonyan tudnák végezni a munkájukat.
Podcasteket viszont a többség szívesen hallgat és sokan vélekednek úgy, hogy kevésbé vannak kitéve a megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.
Egyedül az egészségügyön változtatnának többen a Republikon friss kutatása szerint.
A 16–29 éves magyar fiatalokra fókuszál a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének (az MTA által támogatott) friss kutatása.
Az Oxford Egyetem Reuters Újságíró Kutatóintézete kiadta az éves Digital News Report-ot, melynek célja, hogy megtudják, milyenek a különböző országok hírfogyasztási szokásai. Ebben összesen 46 országot értékeltek, amiben Magyarország is szerepel.
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Az online zaklatás (cyberbullying) leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti és mindenféle fenntartású iskolákban jelen van, derül ki médiahatóság kutatásából, amelyet 11-17 éves diákok körében végeztek.
Idén már alig a válaszadók harmada mondta, hogy nagyon vagy eléggé bízik a felsőoktatásban, míg korábban ez megközelítette és meg is haladta a válaszadók felét. Ugyanakkor általános intézményi bizalomvesztés látszik és az egyetemi világ még mindig a negyedik a tengerentúli bizalmi rangsorban.
Egy friss felmérés szerint egyre motiváltabb és célratörőbb a pályakezdők többsége, akik néhány éven belül már akár vezetői pozícióban is látják magukat.
Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.
A pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként kezelik a diákönkormányzatokat, azon keresztül a diákok többsége úgy érzi, nem is tudja érdemben befolyásolni a fontosabb döntéseket.
A legtöbben a ChatGPT-t, de a jelentős arányhoz hozzájárult több, évek óta közismert idegennyelvi szoftver is. A diákok 85 százaléka nem kapott az MI etikai vonatkozásairól tájékoztatást és csak 7 százalék szerint kellene azt az egyetemnek szabályoznia.
Míg 2022-ben a pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, addig idén már 450 és 600 000 forint között keresne a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
A nemek közötti bérszakadék ezek szerint már a pálya elején és már az állásinterjún kimutathatóan jelentős. A pályakezdő fiatalok preferenciáit vizsgálták, a fizetés mellett az elismert teljesítmény és a fejlődési lehetőségek is fontosak. A többség multiknál dolgozna, az állami szektort jelölték meg a legkevesebben. A válaszadók mintegy fele külföldi munkában és saját vállalkozásban is gondolkodik.
