Egy részüknek az öngyilkosság is eszébe jutott - az egyetemisták csak 22 százaléka érezte magát pozitívnak az elmúlt hónapokban

Több mint ezer hallgató részvételével, az egyetemisták lelki egészségéről készített felmérést az EFOTT és a HÖOK. Kiderült, hogy a fiatalok több mint 41%-a tapasztalt szorongást az utóbbi időben, aminek kiváltó oka gyakran tanulási nehézségekhez, anyagi problémákhoz vagy éppen a magányhoz köthető.

A lelki egészség fontossága az egyetemisták körében is állandó foglalkozást igénylő téma. Nap mint nap számos nehézséggel találják szemben magukat a hallgatók, mindemellett rengeteg elvárás is nehezedik rájuk.

Ezért 1022 fiatal részvételével az EFOTT és a HÖOK online kérdőíves felmérést indított, amiben az egyetemisták elmúlt három hónap általános lelkiállapotát mérték fel.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 41 százaléka tapasztalt szorongást az elmúlt 3 hónapban, 62 százalékuk sokszor túlterheltnek érezte magát és a résztvevők több mint fele tapasztalt már alvásproblémát vagy a kiégés jeleit. Az elmúlt három hónapról nyilatkozva többségben - 28,6 százalék - vannak azok, akik inkább negatívnak találták a lelkiállapotukat, míg pozitívnak kevesebben, a megkérdezettek mindössze 22,3-a jellemezte magát.

A kutatás készítői hangsúlyozzák a beszélgetések fontosságát az egyetemisták között. A válaszadók 15 százaléka ugyanis úgy véli, senkivel sem tudja megosztani a problémáit, ami pedig még rosszabb, hogy 8 százalékuknak már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata is.

A stressz csökkenését sokkban tudják segíteni a baráti kapcsolatok és a rendszeres beszélgetések. A legtöbben (64%) a barátaikkal szeretik megbeszélni a problémáikat, ezt követi a párjuk (42%) és végül a szülők (35%). A nyugodtabb napokat segítheti még a testmozgás, viszont sokan – minden harmadik válaszadó – említették az alkoholfogyasztást, illetve a dohányzást is, mint stresszoldó segítséget.

Magas az igennel válaszolók aránya abban a kérdésben, hogy félnek-e attól, hogy valamilyen függőség rabjává válnak, ami gátolná a mindennapi életvitelt. A hallgatók több mint 20 százaléka fél az ilyen helyzet kialakulásától. Ide sorolták a dohányzást és az alkoholfogyasztás, viszont emellett a digitális jelenlétet is ugyanolyan veszélyesnek tartják.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.