A diákhitellel rendelkező egyetemisták nagyobb valószínűséggel kerülnek rosszabb egészségügyi állapotba és hagyják ki az orvosi kezelést, hogy ezzel is pénzt takarítsanak meg.
Nem mindenkinek sikerül bekerülnie állami finanszírozással az egyetemre, így sok fiatalnak a diákhitel marad a végső megoldás a tanulmányai finanszírozására. Egy amerikai egyetemistákkal készített felmérés eredményeiről számolt be a The Conversation.
A 3200 egyetemista megkérdezésével készült felmérésből megállapították, hogy azoknak a diákok, akik hitelt vettek fel az egyetem finanszírozására, az általános egészségügyi és mentális állapotuk rosszabb, mint azoké, akik nem vettek fel diákhitelt.
A felmérésben résztvevő diákokat arra kérték, hogy értékeljék a fizikális és mentális egészségüket egy 4 szintes skálán – kiváló, jó, nem rossz, rossz. Azt is megkérdezték tőlük, hogy az egyetem kezdete óta volt-e olyan eset, amikor elhalasztották az orvosi kezelést. A kutatásból kiderült, hogy a diákhitellel rendelkező hallgatók nagyobb valószínűséggel halogatják az egészségügyi problémáik kezelését – vagy egyáltalán nem tesznek érte semmit - és kevesebb gyógyszert használnak, hogy ezzel is spóroljanak.
Annak ellenére azonban, hogy a hitellel rendelkező tanulók rosszabb értékeléseket adtak a saját mentális egészségükre, arányában ugyanannyian kaptak mentális egészségügyi diagnózist vagy kezelést az egyetem ideje alatt, mint az ösztöndíjasok. Megegyező arányban volt valószínű az is, hogy felkerestek egy mentálhigiénés szakembert, vagy használtak valamilyen gyógyszeres kezelést, viszont majdnem kétszer többen voltak a támogatott hallgatókhoz képest, akik jelentették az egészségügyi ellátásuk késleltetését.
A felmérés eredményei azt sugallják, hogy a diákhitelnek lehetnek olyan rejtett költségei, mint a rosszabb fizikai vagy mentális egészség és több orvosi probléma a megfelelő ellátás hiányában. A hitel okozta stressz tehát már az egyetemi évek alatt is hatással lehet a hallgatókra, károsítva a mentális és fizikai egészségüket egyaránt.
Ezt a fajta stresszt csak tetézi, hogy alapból egy kritikusabb élethelyzetben vannak az egyetemisták, hiszen általánosan ezekben az években hagyják el először a szülői házat és válnak teljesen önállóvá. Új szokásokat alakítanak ki, amik később, az egyetem után is megmaradnak. Így, ha már most elhanyagolják az orvosi kezeléseket, nagyobb eséllyel fogják ezt tenni az egyetem után is. Az egyetemi végzettség és a megszerzett diploma előnye lenne a jobb életkörülmények lehetőségének és ezzel együtt a jobb egészségnek, viszont azok a hallgatók, akik hitelt vesznek fel, nem látják ezeket az előnyöket.
Az amerikai cikk szerint az előző generációk jobban hozzáfértek az ingyenes vagy olcsó állami felsőoktatáshoz, ám ez azóta romlott a felsőoktatás iránt megnövekedett kereslet miatt. A jelenlegi felsőoktatási rendszerben egyre több ember vállal adósságot a végzettség megszerzése érdekében.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az angolszász egyetemeken jelentősen magasabbak a tandíjak, mint a hazai intézményekben. Míg itthon a legmagasabb tandíj az orvosi és fogorvosi képzéseken van - körülbelül 1,4 millió forint/félév - addig az angliai Oxfordi Egyetemen egy hat féléves képzés összege akár 30-60 millió forintra is rúghat, Amerikában pedig akár 110 millió forint is lehet.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
