A diákhitellel rendelkező egyetemisták nagyobb valószínűséggel kerülnek rosszabb egészségügyi állapotba és hagyják ki az orvosi kezelést, hogy ezzel is pénzt takarítsanak meg.
Nem mindenkinek sikerül bekerülnie állami finanszírozással az egyetemre, így sok fiatalnak a diákhitel marad a végső megoldás a tanulmányai finanszírozására. Egy amerikai egyetemistákkal készített felmérés eredményeiről számolt be a The Conversation.
A 3200 egyetemista megkérdezésével készült felmérésből megállapították, hogy azoknak a diákok, akik hitelt vettek fel az egyetem finanszírozására, az általános egészségügyi és mentális állapotuk rosszabb, mint azoké, akik nem vettek fel diákhitelt.
A felmérésben résztvevő diákokat arra kérték, hogy értékeljék a fizikális és mentális egészségüket egy 4 szintes skálán – kiváló, jó, nem rossz, rossz. Azt is megkérdezték tőlük, hogy az egyetem kezdete óta volt-e olyan eset, amikor elhalasztották az orvosi kezelést. A kutatásból kiderült, hogy a diákhitellel rendelkező hallgatók nagyobb valószínűséggel halogatják az egészségügyi problémáik kezelését – vagy egyáltalán nem tesznek érte semmit - és kevesebb gyógyszert használnak, hogy ezzel is spóroljanak.
Annak ellenére azonban, hogy a hitellel rendelkező tanulók rosszabb értékeléseket adtak a saját mentális egészségükre, arányában ugyanannyian kaptak mentális egészségügyi diagnózist vagy kezelést az egyetem ideje alatt, mint az ösztöndíjasok. Megegyező arányban volt valószínű az is, hogy felkerestek egy mentálhigiénés szakembert, vagy használtak valamilyen gyógyszeres kezelést, viszont majdnem kétszer többen voltak a támogatott hallgatókhoz képest, akik jelentették az egészségügyi ellátásuk késleltetését.
A felmérés eredményei azt sugallják, hogy a diákhitelnek lehetnek olyan rejtett költségei, mint a rosszabb fizikai vagy mentális egészség és több orvosi probléma a megfelelő ellátás hiányában. A hitel okozta stressz tehát már az egyetemi évek alatt is hatással lehet a hallgatókra, károsítva a mentális és fizikai egészségüket egyaránt.
Ezt a fajta stresszt csak tetézi, hogy alapból egy kritikusabb élethelyzetben vannak az egyetemisták, hiszen általánosan ezekben az években hagyják el először a szülői házat és válnak teljesen önállóvá. Új szokásokat alakítanak ki, amik később, az egyetem után is megmaradnak. Így, ha már most elhanyagolják az orvosi kezeléseket, nagyobb eséllyel fogják ezt tenni az egyetem után is. Az egyetemi végzettség és a megszerzett diploma előnye lenne a jobb életkörülmények lehetőségének és ezzel együtt a jobb egészségnek, viszont azok a hallgatók, akik hitelt vesznek fel, nem látják ezeket az előnyöket.
Az amerikai cikk szerint az előző generációk jobban hozzáfértek az ingyenes vagy olcsó állami felsőoktatáshoz, ám ez azóta romlott a felsőoktatás iránt megnövekedett kereslet miatt. A jelenlegi felsőoktatási rendszerben egyre több ember vállal adósságot a végzettség megszerzése érdekében.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az angolszász egyetemeken jelentősen magasabbak a tandíjak, mint a hazai intézményekben. Míg itthon a legmagasabb tandíj az orvosi és fogorvosi képzéseken van - körülbelül 1,4 millió forint/félév - addig az angliai Oxfordi Egyetemen egy hat féléves képzés összege akár 30-60 millió forintra is rúghat, Amerikában pedig akár 110 millió forint is lehet.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
