Az EU-s országok közül Magyarországon érvényesül legkevésbé az akadémiai szabadság

Az oktatási és kutatási szabadság viszonylag hosszú ideje tartó leépülése tapasztalható az országban. Az Európai Parlament új jogszabály bevezetésén gondolkozik.

Az Európai Parlamentben (EP) tartott nemzetközi konferencián bemutatott friss felmérés szerint a 27 EU tagállamok közül egyedül Magyarországon tapasztalható az akadémiai szabadság szisztematikus megsértése – írja a Népszava.

A felmérést végző hollandiai Twente Egyetem szakértői eredményei szerint 11 EU-s országban magas, 7-ben viszonylag megfelelő, 9-ben pedig az átlagnál rosszabb az akadémiai szabadság helyzete.

Az oktatási és kutatási szabadság tekintetében Magyarországon kívül Ausztria, Lengyelország és Málta teljesít még kifejezetten rosszul. Azonban a felsoroltak közül messze Magyarország bír a legrosszabb teljesítménnyel:

a 0,89-es uniós átlaghoz képest 0,34 az eredménye. Még az utolsó előtti helyre szorult Lengyelországban is 0,74 ez a mutató.

Az aggasztó jelenség miatt, annak érdekében, hogy megakadályozzák az egyetemi autonómiát fenyegető külső beavatkozásokat, az Európai Parlament egy olyan kötelező erejű jogszabály bevezetését szorgalmazza, ami rákényszerítené a tagállamokat a fontos szabadságjogok tiszteletben tartására.

Christian Ehler, az EP képviselője tarthatatlannak nevezte, hogy a CEU eltávolításán kívül az akadémiai szabadság felszámolásának egyetlen más esete sem érte el eddig a jog és az értékek betartatásáért felelős Európai Bizottság ingerküszöbét.

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.