Az oktatási és kutatási szabadság viszonylag hosszú ideje tartó leépülése tapasztalható az országban. Az Európai Parlament új jogszabály bevezetésén gondolkozik.
Az Európai Parlamentben (EP) tartott nemzetközi konferencián bemutatott friss felmérés szerint a 27 EU tagállamok közül egyedül Magyarországon tapasztalható az akadémiai szabadság szisztematikus megsértése – írja a Népszava.
A felmérést végző hollandiai Twente Egyetem szakértői eredményei szerint 11 EU-s országban magas, 7-ben viszonylag megfelelő, 9-ben pedig az átlagnál rosszabb az akadémiai szabadság helyzete.
Az oktatási és kutatási szabadság tekintetében Magyarországon kívül Ausztria, Lengyelország és Málta teljesít még kifejezetten rosszul. Azonban a felsoroltak közül messze Magyarország bír a legrosszabb teljesítménnyel:
a 0,89-es uniós átlaghoz képest 0,34 az eredménye. Még az utolsó előtti helyre szorult Lengyelországban is 0,74 ez a mutató.
Az aggasztó jelenség miatt, annak érdekében, hogy megakadályozzák az egyetemi autonómiát fenyegető külső beavatkozásokat, az Európai Parlament egy olyan kötelező erejű jogszabály bevezetését szorgalmazza, ami rákényszerítené a tagállamokat a fontos szabadságjogok tiszteletben tartására.
Christian Ehler, az EP képviselője tarthatatlannak nevezte, hogy a CEU eltávolításán kívül az akadémiai szabadság felszámolásának egyetlen más esete sem érte el eddig a jog és az értékek betartatásáért felelős Európai Bizottság ingerküszöbét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
