A kutatás keretében 21 interjú készült 2020-21-ben városi közösségek tagjaival, akik a mobilitás, a közösségi kertek, az energia, az élelmiszer, az állatjólét, a lakhatás, a divat és a hulladékcsökkentés területén járultak hozzá az ökológiailag tudatosabb viselkedési minták terjesztésében Budapesten.
| Több természetet az oktatásba! |
| Már egy kecskeméti iskola is próbálkozik a közösségi kertészkedéssel: a mai generációk már teljesen eltávolodtak a természettől, elvesztették azt a teret, ahol szabadon mozoghatnának és stimulálhatnák az idegrendszerüket. Ezért Dalma kidolgozta a Zöld Csiga iskolaprogramot kollégáival a kecskeméti Gyermekliget Alternatív Óvoda és Iskolában, amelyhez a többi tantárgy tanulását is hozzákapcsolták. Erről innen olvashattok részletesebben. |
A közösséghez tartozásnak fontos szerepe lehet az ökológiai fordulatban
A közösség tagjai háromféleképpen hatnak egymás környezetbarát hozzáállására a tanulmány szerint: a figyelemfelhívás révén a tagok szembesülnek a fenntarthatóság kérdéseivel és kihívásaival. A bevonódás, a részvétel során a tagok ökotudatos viselkedési és fogyasztási mintákat vehetnek és adhatnak át. A fogyasztásközpontú kapcsolatok mellőzésével pedig a szolidaritást, a megosztást, a kölcsönös segítségnyújtást támogatják. Ez akár életmódváltással is járhat: például lemondanak a repülőről, a húsról vagy éppen a fast fashionről.
A közösségen van a hangsúly: a tagok tapasztalatokat, ötleteket oszthatnak meg, valamint hidat építhetnek a különféle nézőpontok, érdeklődési körök, tudásszintek, motivációk és csoportok között. Ráadásul a pozitív tettektől sikerélményük is lesz az embereknek, és nem csak költséges dolgokra kell gondolni: a nagyipari körülmények között előállított vöröshúsok elhagyásával vagy amikor az megoldható, a biciklizés választásával autózás helyett is sokat lehet tenni a környezetért.
Nincs egyszerű dolguk
Sok esetben pazarlóan és környezetpusztítóan, a fenntarthatósági szempontokat mellőzve működnenk a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerek. A nem fenntartható berendezkedést gyakran gazdaságpolitikai intézkedések is támogatják, ezzel gátolva a fejlődést. Emiatt a fenntarthatósággal törődő városi közösségek nincsenek könnyű helyzetben, a tanulmányban azt mérték fel, hogy mennyire nehéz a feladatuk.
