Pedig a legtöbben úgy vélik, otthonról is ugyanannyira hatékonyan tudnák végezni a munkájukat.
Az egyik legnagyobb hazai állásportál ezer, 18-65 év közötti munkavállalót kérdezett arról, hogy a pandémiát követően hogyan alakult a munkahelyre való bejárási kötelezettségük, és milyen lehetőségeik vannak jelenleg a munkavégzésük helyszínének megválasztására. Ebből kiderült, hogy bár a cégek rugalmasabban viszonyulnak a home office-hoz, sokan mégsem kapnak engedélyt rá, pedig otthonról is megfelelően el tudnák látni a munkájukat.
Bár az arány értelemszerűen a fizikai munkát végzők körében a legmagasabb (82 százalék), hiszen számukra elengedhetetlen a munkagépek használata vagy a megfelelő munkahelyi környezet, a szellemi munkát végző megkérdezettek fele sem teheti ezt meg, gyakran beosztástól függ, hogy élhetnek-e vele. A megkérdezettek 9 százaléka azt mondta, elbírálástól függ, a munkaadók pedig inkább a kisgyermekesek és a munkahelytől távolabb élők esetében rugalmasak, míg a felső- és középvezetők jellemzően inkább helyhez kötöttek.
Teljesen szabadon viszont csak a munkavállalók 17 százaléka dönthet az irodai és az otthoni munka arányáról, és csupán 4 százalékban fordul elő, hogy valaki teljes egészében otthonról dolgozhat, és csak akkor kell bemennie, ha azt valami indokolja.
Ahol egyáltalán nincs lehetőség a távmunkára, vagy csak alkalmanként, ott a dolgozók fele úgy látja, hogy nem is tudná elvégezni a munkáját otthonról, minden második dolgozó (46%) viszont úgy véli, hogy bár saját meglátása szerint részben vagy teljesen meg tudná oldani a feladatait munkahelyétől független helyről is, ennek ellenére nincs rá lehetősége - írják a felmérésben.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
