A nap kérdése: mikor derül ki, hogy valakit felvettek középiskolába?

Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.

Ezzel kapcsolatban az alábbiakat érdemes tudni:

  • ez nem azt jelenti, hogy az előrébb rangsorolt középiskolába nem került be a diák
  • ha van még szóbeli másik középiskolába, melyet előrébb rangsorolt, azokra el kell menni, ha be szeretne a tanuló ezekbe az intézményekbe kerülni.

Nemsokára érkeznek az ideiglenes listák

A középiskolák, csak a szóbelik után, március 20-ig teszi közzé az ideiglenes listáikat, ezeken mindenki szerepel az is, aki az első vagy éppenséggel a hetedik helyen jelölte meg az intézményt.

Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent.

Ha valaki menet közben meggondolja magát, akkor a módosítási időszakban, március 25-27-e között még az eredetileg megadott sorrenden változtathat.

Az algoritmus sorolja be a diákokat

Ezután következik a felvételi legizgalmasabb része: a besorolás. A középiskolai felvételi eljárás végén egy rangsoroló szoftver dönti el, ki hova kerül be. Amennyiben egy tanulót több tanulmányi területre is felvennének, az algoritmus a diák által megadott sorrendet veszi alapul, és az első olyan helyre sorolja be, ahol a jelentkező megfelel a felvételi feltételeknek, és belefér az adott tanulmányi terület felvehető létszámába.

Ezzel párhuzamosan a rendszer automatikusan törli a tanuló jelentkezését minden olyan, hátrébb rangsorolt tanulmányi területről, ahol már nincs szükség a jelentkezésére. Ennek köszönhetően fordulhat elő az is, hogy egy látszólag esélytelenebb helyen szereplő diák – például aki hatvanadik egy rangsorban – végül bejut egy 30 fős osztályba, mert előtte sokan máshová kerülnek be, és kiesnek a listáról.

Pontosan emiatt nem a „biztonsági” választásokat érdemes előre sorolni, hanem azt az iskolát és tanulmányi területet, ahová a tanuló valóban a legszívesebben járna.

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.