Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
Ezzel kapcsolatban az alábbiakat érdemes tudni:
ez nem azt jelenti, hogy az előrébb rangsorolt középiskolába nem került be a diák
ha van még szóbeli másik középiskolába, melyet előrébb rangsorolt, azokra el kell menni, ha be szeretne a tanuló ezekbe az intézményekbe kerülni.
A középiskolák, csak a szóbelik után, március 20-ig teszi közzé az ideiglenes listáikat, ezeken mindenki szerepel az is, aki az első vagy éppenséggel a hetedik helyen jelölte meg az intézményt.
Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent.
Ha valaki menet közben meggondolja magát, akkor a módosítási időszakban, március 25-27-e között még az eredetileg megadott sorrenden változtathat.
Ezután következik a felvételi legizgalmasabb része: a besorolás. A középiskolai felvételi eljárás végén egy rangsoroló szoftver dönti el, ki hova kerül be. Amennyiben egy tanulót több tanulmányi területre is felvennének, az algoritmus a diák által megadott sorrendet veszi alapul, és az első olyan helyre sorolja be, ahol a jelentkező megfelel a felvételi feltételeknek, és belefér az adott tanulmányi terület felvehető létszámába.
Ezzel párhuzamosan a rendszer automatikusan törli a tanuló jelentkezését minden olyan, hátrébb rangsorolt tanulmányi területről, ahol már nincs szükség a jelentkezésére. Ennek köszönhetően fordulhat elő az is, hogy egy látszólag esélytelenebb helyen szereplő diák – például aki hatvanadik egy rangsorban – végül bejut egy 30 fős osztályba, mert előtte sokan máshová kerülnek be, és kiesnek a listáról.
Pontosan emiatt nem a „biztonsági” választásokat érdemes előre sorolni, hanem azt az iskolát és tanulmányi területet, ahová a tanuló valóban a legszívesebben járna.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.
