A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
A videóban Németh Balázs, a Fidesz képviselőjelöltje azt is megemlíti, hogy szerinte „a szülőket kell fideszessé nevelni.”
Ez újabb példája annak, ahogy a politika valamilyen formában beszivárog az iskolai életbe. Több hasonló eset is történt az elmúlt hónapokban:
Az iskolai politikai jelenlét kérdéséről korábban beszélt Aáry-Tamás Lajos is. Az oktatási ombudsman egy tavalyi interjúban úgy fogalmazott: mivel az iskola is a közélet része, a politika teljes kizárása nem lehetséges, ugyanakkor szigorú határok vannak.
„Az iskola világa határt szab a politikusoknak: nem fotózkodhatnak a gyerekekkel és nem élhetnek vissza a helyzetükkel, mert még a kampányban is meg fogják büntetni őket. Ha Medgyessy Péterhez vagy Dobrev Klárához hasonlóan valaki órát akar tartani, annak fel kell hívni a figyelmét, hogy van arra szerződött tanár az iskolában. Az igazgatóktól azt kérem, hogy ne engedjék a politikusokat az intézményekbe, a tanároktól pedig azt, hogy húzzák ki magukat és ne hagyják, hogy valaki a hatalmát fitogtatva álljon a katedrára, legyen az akár kormánypárti, akár ellenzéki politikus.”
Lázár János február 23-án Lázárinfót tartott a hajdúböszörményi Széchenyi István Szakképző Iskola épületében, amit többen kifogásoltak. A választási bizottság szerint ez jogsértő volt, ezért 900 ezer forintos bírságot szabtak ki. Mai szavazásunk ehhez kapcsolódik.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
