A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
A videóban Németh Balázs, a Fidesz képviselőjelöltje azt is megemlíti, hogy szerinte „a szülőket kell fideszessé nevelni.”
Ez újabb példája annak, ahogy a politika valamilyen formában beszivárog az iskolai életbe. Több hasonló eset is történt az elmúlt hónapokban:
Február végén a hajdúböszörményi Széchenyi István Szakképző Iskola épületében szerveztek Lázárinfót, amelyen Lázár Jánost lehetett kérdezni. A Nemzeti Választási Bizottság kimondta, hogy a rendezvény törvénysértő volt, mivel kampányeseménynek minősült, és azt oktatási intézményben tartották.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Telex információi szerint tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy segítsék a Fidesz kampányát. A fiatalok utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
Egy másik esetben egy veszprémi iskola falán jelent meg propagandaplakát, amelyre diákok hívták fel a figyelmet. A felháborodás hatására a plakátot végül eltávolították az intézmény épületéről.
Az iskolai politikai jelenlét kérdéséről korábban beszélt Aáry-Tamás Lajos is. Az oktatási ombudsman egy tavalyi interjúban úgy fogalmazott: mivel az iskola is a közélet része, a politika teljes kizárása nem lehetséges, ugyanakkor szigorú határok vannak.
„Az iskola világa határt szab a politikusoknak: nem fotózkodhatnak a gyerekekkel és nem élhetnek vissza a helyzetükkel, mert még a kampányban is meg fogják büntetni őket. Ha Medgyessy Péterhez vagy Dobrev Klárához hasonlóan valaki órát akar tartani, annak fel kell hívni a figyelmét, hogy van arra szerződött tanár az iskolában. Az igazgatóktól azt kérem, hogy ne engedjék a politikusokat az intézményekbe, a tanároktól pedig azt, hogy húzzák ki magukat és ne hagyják, hogy valaki a hatalmát fitogtatva álljon a katedrára, legyen az akár kormánypárti, akár ellenzéki politikus.”
Lázár János február 23-án Lázárinfót tartott a hajdúböszörményi Széchenyi István Szakképző Iskola épületében, amit többen kifogásoltak. A választási bizottság szerint ez jogsértő volt, ezért 900 ezer forintos bírságot szabtak ki. Mai szavazásunk ehhez kapcsolódik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
