Ez ráadásul hosszútávon is negatív hatással lehet a mentális egészségükre.
Minden ötödik tinédzser szenved el iskolai bántalmazást, ami egész élete során hatással lehet a mentális egészségére - derül ki egy 2020-ban végzett nemzetközi tanulmányból.
„Tehetünk az iskolai bántalmazás ellen, különösen akkor, ha megerősítjük az iskolai közösséget abban, hogy az iskolai bántalmazás soha nem egy-két gyerek problémája, hanem az egész közösség ügye, hiszen mindenkire hatással van” - idézi Stáhly Kata, a Hintalovon Alapítvány NEMECSEK programjának szakmai vezetőjének szavait az Index.
Két év alatt ráadásul nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma, melynek okai között a folyamatos teljesítménykényszer, a kamaszkori csalódások és nehézségek, valamint a családi élet - esetleg bántalmazó szülők, alkoholista családtag - szintén szerepelhet az iskolai bántalmazás is. Éppen ezért vannak olyan országok, ahol súlyos büntetés (börtönbüntetés, pénzbírság vagy másik iskolába való áthelyezés) jár azoknak a diákoknak, akik bántalmazzák a társaikat.
Ugyanakkor, ahogy arra
korábban már mi is felhívtuk a figyelmet
, a bullying nem csak az iskolákban lehet probléma, de akár már az egészen kisgyerekek között is elkezdődhet, igaz, náluk inkább fizikai, mintsem verbális formában.
Annak kivédésére, hogy ezek a kisgyerekek a későbbiek során bántalmazó kamaszokká, vagy éppen felnőttekké váljanak, kidolgoztak egy 5 héten át tartó programot, melynek során a gyerekek óvónő segítségével játékos formában, dalokon és kézműves tevékenységeken keresztül egyszerű szabályokat sajátítanak el arról, hogy hogyan bánjanak egymással, és mi a teendőjük, ha azt látják, hogy az egyik társuk bántja a másikat.
A programról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
