A szeptember 4. és 9. között végzett kutatás szerint már azt megelőzően is érzékelhető volt, hogy a hónap végéig több mint 1200 újabb pedagógus mondott volna fel a státusztörvény miatt.
A szülők több mint fele, 54 százaléka szerint érzékelhető a tanárhiány a magyar állami oktatási intézményekben - derül ki a Publicus Intézet reprezentatív kutatásából, amit 1000 fő bevonásával szeptember 4. és 8. között a Népszava kérésére készítettek. Nemmel 38 százalékuk válaszolt, 8 százalék pedig vagy nem tud róla, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Mentőöv: nyugdíjas pedagógusok
Bár a kormánypárti politikusok minden alkalommal tagadják az országos szintű, több tízezres tanárhiányt, a felmérésben megkérdezett szülők többsége (51 százaléka) igennel felelt arra a kérdésre, hogy előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya erre a kérdésre 37 százalék.
Mindemellett a Publicus felmérésében megkérdezettek 47 százaléka jelezte, hogy nyugdíjas pedagógusok is tanítanak abban az iskolában, ahova gyermekük jár. A nemmel válaszolók aránya 20 százalék, 33 százaléknyian pedig vagy nem tudják, vagy nem akarták elmondani.
Kisteleken például egy 79 éves matematika szakos tanár állt vissza tanítani, de a Pedagógusok Szakszervezete tud 78 éves óvodapedagusról is. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke korábban azt mondta, a teljes állásban újrafoglalkoztatott nyugdíjasok aránya az óvodáktól a középiskolákig, a szakszolgálatokat is beleszámítva 10 százalék fölött van; így körülbelül 14 ezer nyugdíjas pedagógus dolgozhat jelenleg az országban.
Ezzel szemben a felmérésben részt vevő szülők többsége az intézményükben tanító egyetemista pedagógusról jóval kisebb arányban tud. A kérdésre mindössze 26 százalékuk válaszolt igennel, 27 százalék pedig nemmel, ugyanakkor magas (47 százalék) azoknak a válaszolóknak aránya, akik nem tudnak erről vagy nem válaszoltak a kérdésre.
A státusztörvény csak rontott a helyzeten
A felmérésben megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka igennel felelt arra kérdésre, hogy a nyár folyamán vagy szeptemberben mondott-e fel tanár a gyereke iskolájában, 39 százalékuk pedig ismer is olyan pedagógust is, aki kifejezetten a státusztörvény miatt mondott fel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtése szerint július 1. és augusztus 1. között az ország hatvan tankerületéből ötvennyolcban összesen 670 pedagógus jelezte a felmondását, amiből a meghatározott időpontig 492 meg is valósult, szeptemberben pedig a kormány adatai alapján 1205-en jelezték, hogy a státusztörvény miatt nem kívánják folytatni a munkájukat.
A megkérdezettek 56 százaléka szerint az elmúlt években rosszabb lett a helyzet az általuk ismert iskolákban, míg 37 százalékuk szerint nem változott, és mindössze 4 százalék szerint lett jobb. A kérdésben viszont nagy a politikai megosztottság. Az ellenzéki szavazók 79 százaléka szerint rosszabb lett, 21 százalékuk szerint pedig semmi sem változott, azt pedig egyikük sem gondolja, hogy bármi javult volna. Ellenben a Fidesz-KDNP támogatóinak mindössze 34 százaléka érzi úgy, hogy romlott a helyzet, 57 százalék szerint pedig nem történt változás, 5 százalékuk pedig úgy érzi, jobbak lettek az iskolai körülmények.
"A bizonytalanok körében 49 százalék azoknak az aránya, akik szerint romlott az iskolák helyzete, 38 százalék nem érez változást, és vannak 4 százaléknyian, akik szerint javulás történt"
- írja a Népszava.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
