A szeptember 4. és 9. között végzett kutatás szerint már azt megelőzően is érzékelhető volt, hogy a hónap végéig több mint 1200 újabb pedagógus mondott volna fel a státusztörvény miatt.
A szülők több mint fele, 54 százaléka szerint érzékelhető a tanárhiány a magyar állami oktatási intézményekben - derül ki a Publicus Intézet reprezentatív kutatásából, amit 1000 fő bevonásával szeptember 4. és 8. között a Népszava kérésére készítettek. Nemmel 38 százalékuk válaszolt, 8 százalék pedig vagy nem tud róla, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Mentőöv: nyugdíjas pedagógusok
Bár a kormánypárti politikusok minden alkalommal tagadják az országos szintű, több tízezres tanárhiányt, a felmérésben megkérdezett szülők többsége (51 százaléka) igennel felelt arra a kérdésre, hogy előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya erre a kérdésre 37 százalék.
Mindemellett a Publicus felmérésében megkérdezettek 47 százaléka jelezte, hogy nyugdíjas pedagógusok is tanítanak abban az iskolában, ahova gyermekük jár. A nemmel válaszolók aránya 20 százalék, 33 százaléknyian pedig vagy nem tudják, vagy nem akarták elmondani.
Kisteleken például egy 79 éves matematika szakos tanár állt vissza tanítani, de a Pedagógusok Szakszervezete tud 78 éves óvodapedagusról is. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke korábban azt mondta, a teljes állásban újrafoglalkoztatott nyugdíjasok aránya az óvodáktól a középiskolákig, a szakszolgálatokat is beleszámítva 10 százalék fölött van; így körülbelül 14 ezer nyugdíjas pedagógus dolgozhat jelenleg az országban.
Ezzel szemben a felmérésben részt vevő szülők többsége az intézményükben tanító egyetemista pedagógusról jóval kisebb arányban tud. A kérdésre mindössze 26 százalékuk válaszolt igennel, 27 százalék pedig nemmel, ugyanakkor magas (47 százalék) azoknak a válaszolóknak aránya, akik nem tudnak erről vagy nem válaszoltak a kérdésre.
A státusztörvény csak rontott a helyzeten
A felmérésben megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka igennel felelt arra kérdésre, hogy a nyár folyamán vagy szeptemberben mondott-e fel tanár a gyereke iskolájában, 39 százalékuk pedig ismer is olyan pedagógust is, aki kifejezetten a státusztörvény miatt mondott fel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtése szerint július 1. és augusztus 1. között az ország hatvan tankerületéből ötvennyolcban összesen 670 pedagógus jelezte a felmondását, amiből a meghatározott időpontig 492 meg is valósult, szeptemberben pedig a kormány adatai alapján 1205-en jelezték, hogy a státusztörvény miatt nem kívánják folytatni a munkájukat.
A megkérdezettek 56 százaléka szerint az elmúlt években rosszabb lett a helyzet az általuk ismert iskolákban, míg 37 százalékuk szerint nem változott, és mindössze 4 százalék szerint lett jobb. A kérdésben viszont nagy a politikai megosztottság. Az ellenzéki szavazók 79 százaléka szerint rosszabb lett, 21 százalékuk szerint pedig semmi sem változott, azt pedig egyikük sem gondolja, hogy bármi javult volna. Ellenben a Fidesz-KDNP támogatóinak mindössze 34 százaléka érzi úgy, hogy romlott a helyzet, 57 százalék szerint pedig nem történt változás, 5 százalékuk pedig úgy érzi, jobbak lettek az iskolai körülmények.
"A bizonytalanok körében 49 százalék azoknak az aránya, akik szerint romlott az iskolák helyzete, 38 százalék nem érez változást, és vannak 4 százaléknyian, akik szerint javulás történt"
- írja a Népszava.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
