Nem csökkent a gimnáziumok népszerűsége és hamarosan érkeznek a középiskolai felvételi eredményei is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem eltörölte a kötelező nyelvvizsgát, de ez nem jelenti a nyelvoktatás fontosságának csökkenését. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit és dátumait.
Eltörölte a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez az ELTE, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője szerint viszont csak annyi történt, hogy a nyelvtudás fontossága "a kimeneti oldalról átkerült a bemeneti oldalra".
Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.
A budapesti intézmények mellett számos vidéki egyetem és a korábban magyar kötődésű külföldi egyetem, a CEU is helyet kapott a Quacquarelli Symonds tudományterületi listáján. Összegyűjtöttük a részletes eredményeket.
Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.
A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni.
Az egyetem szerint az energiatakarékossági intézkedések beváltak, így egy rendhagyó tavaszi szünet után jelenléti oktatással indul a tavaszi félév.
Komoly bérrendezést követelnek a hallgatók is, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.
Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók szerdán. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
Majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.
Érdekes eredményeket hozott egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata, melyet az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetett.
Minden évben több tízezer felvételiző jelöli meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) valamelyik képzését. De hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas formára? Íme, az idei számok.
Jó hírt közölt volt hallgatóival az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A Telex értesülései szerint az egyetem energiatakarékossági intézkedései miatt rendhagyó helyszíneken és körülmények közt vizsgázott a bölcsészkar néhány hallgatója.
1895-ben ezen a napon engedélyezték, hogy a magyarországi egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karára nők is felvételizhessenek.
Sőt, UI GreenMetric World University Rankings nemzetközi listában is szép eredményt ért el a rangsorolt 1050 intézmény között.
Hetedszer kvalifikálta magát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csapata a Monroe E. Price médiajogi perbeszédverseny világdöntőjére.
A Round University Ranking (RUR) most megjelent bölcsészettudományi listáján a magyar intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem végzett az első helyen.
AZ ELTE gyakorlóiskoláinak pedagógusai és a Szegedi Tudományegyetem bölcsészprofesszorai is reagáltak a kirúgásokra.
Ma reggel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkara előtt tüntettek a hallgatók, ahol bejelentették, ők is csatlakoznak a közoktatás ügye mellett kiállókhoz.
