Egy kutatás szerint az AI az anyanyelvi beszélők szókincsét is megelőzi

Megvizsgálták a mesterséges intelligencia alapú szoftverek verbális intelligenciáját. Meglepő eredményre jutottak.

Az ELTE PPK kutatásából kiderült, hogy a mesterséges intelligencia alapú szoftverek még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is maguk mögé utasítják – olvasható az egyetem közleményében.

A nagy nyelvi modellek (large language models) olyan mesterségesintelligencia-típusok, amelyek képesek ember alkotta szövegekhez hasonló tartalmak létrehozására. Ezek a modellek – például a ChatGPT – forradalmi változást hoztak az AI világában, és mára már képesek igen élethűen utánozni az emberi képességeket.

Egyes kutatók szerint az AI intelligenciáját úgy lehet a legjobban mérni, ha a modellekkel embereknek tervezett pszichometriai teszteket végeztetünk el. Ennek fényében Kovács Kristóf, az ELTE PPK tudományos főmunkatársa, a Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője és a tesztező platformokkal foglalkozó Klein Balázs vizsgálatukban két mesterséges intelligencia alkalmazás (ChatGPT és Bing) verbális intelligenciáját hasonlították össze több mint 9000 emberével.

Ehhez egy számítógépes adaptív szókincstesztet használtak, ahol kilenc felsorolt szó közül mindig azt a kettőt kellett kiválasztani, amelyek jelentésben a legközelebb álltak egymáshoz.

A teszten mindkét nyelvi modell magas teljesítményt nyújtott: 20-ból 19 embernél (az emberek 95%-ánál) jobb eredményt értek el, és jobban teljesítettek a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőknél is.

A gépek kiemelkedő teljesítményük ellenére azonban vétettek néhány hibát is. Az ismétlődő kérdések 42%-ánál eltérő válaszokat adtak az egyes alkalmakkor – ilyen embereknél nem történik. Emellett esetenként olyan szavakkal válaszoltak, amelyek nem szerepeltek a megadott opciók között.

Ezek a hibák azonban nem a szoftverek hiányosságaira utalnak, hanem sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy az embereknek szánt pszichometriai teszteknek a mesterséges intelligencia esetében vannak korlátai.

A kutatók azt tanácsolják, ne a túl felszínes, hanem épp a túl szofisztikált kommunikáció esetén fogjunk gyanút – hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy AI szoftver színesebb szókincsből dolgozik, mint mi.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.