A Gömböc egyik feltalálójaként is ismert Domokos Gábor vezetésével, azonosították az új formaosztályt, amelyet „lágy celláknak” neveztek el.
Izomsejtekben, a tengeri csigáspolip (nautilus) héjában, a szervek belsejét borító hámsejtekben és a természet számos további helyén is megtalálható azok a geometriai alakzatok, amelyek az új tudományos megállapítást inspirálták. A rejtélyt ezeknek a természetben való fejlődése képezte, és nemrég magyar matematikusok nemzetközi közreműködéssel megtalálták rá a választ. A felfedezésről a napokban a rangos PNAS Nexus tudományos folyóiratban is publikáltak.
A tudományos felfedezés hátteréről a kutatócsoport vezetőjét Domokos Gábort kérdezték, aki elárulta, hogy a matematikusokat egészen Platón elmélete óta ( foglalkoztatják a térkitöltő csempézések. Itt azokra a formákra utalt, amelyek hézagok és átfedések nélkül borítják be a síkot vagy töltik ki a fennmaradó teret.
„Gyakran vizsgált térkitöltő formák síkban a háromszögek és más poligonok, míg térben a kockák és más poliéderek, ám ezek olyan éles csúcsokkal, egyenes élekkel vagy éppen sík lapokkal rendelkeznek, amelyek ritkán figyelhetők meg az élő szervezetekben. Az evolúció inkább olyan térkitöltő alakzatokat hozott létre, amelyek erősen ívelt élekkel, görbült felületekkel, és kevés, esetenként nulla éles sarokkal rendelkeznek, ilyen formákból épülnek fel” – magyarázta Domokos Gábor
A Műegyetem professzora elárulta, hogy amíg síkban a lágy cellák görbe élekkel és két csúccsal rendelkeznek (izomszövet síkmetszeteiben, zebra csíkjaiban, hagymarétegekben, stb.), addig három dimenzióban már nem ennyire egyszerű a dolog. A térbeli lágy celláknak nincsen csúcsuk. A témán dolgozó műegyetemi kutatók kidolgoztak egy olyan eljárást, amelyben egy ismert poliéderes (éles) mintázatból kiindulva, mint amilyen a kockarács is, a megfelelő deformálás segítségével egy lágy cellákból álló térkitöltés jön létre. Az eljárás során többféle lágy cellatípust is azonosítottak.
Ennek a segítségével vizualizálták többek között azt is, hogy a tengeri csigáspolip házának belső kamrái, bár keresztmetszetben síkbeli lágy cellaként két csúccsal rendelkezik, térben már sarkok nélkül tölti ki a teret. A geometriai felfedezés azt sejteti, hogy a lágy cellák a biológiai szövetek geometriai építőelemei. A modellel leírható az is, hogy miként alakulnak ki és növekednek az élő szövetekben a különböző mintázatok, miért részesíti ezeket előnyben a természet.
A frissen megjelent publikációt hamar felkapta a nemzetközi akadémiai világ is. Több tudományos magazin felkereste Domokos Gábort, közölte a felfedezés főbb megállapításait, és eljutott a California College of Arts építész hallgatóihoz, akik egy alkotói projektet építettek a magyar szakemberek elméletére. Lágy cellákat bemutató formatervezői alkotásukkal megnyerték a világ első számú design iskolájában, a New York-i Parsons Schoolban, illetve a Museum of Modern Arts-ban rendezett biodesign verseny tudományos díját.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
