A ponthatárhúzás után így segít az ELTE albérletet találni a hallgatóinak

2024-ben is folytatódik az egyetemisták számára létrehozott lakhatási program.

Bár még a legtöbben a ponthatárhúzást várják, hogy kiderüljön, melyik egyetemre nyertek felvételt, sokan már azon is gondolkodhatnak, hol fognak lakni, ha elkezdődik az őszi félév a felsőoktatásban. Erre hoztunk egy tippet, ami segíthet, ha ELTE-s hallgatók vagytok vagy lesztek.

Ha kollégium helyett inkább albérletben szeretnétek lakni a tanulmányi időtök alatt, akkor bizony magas árakkal kell szembenéznetek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexe szerint júniusra, egy hónap alatt országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal drágultak az ingatlanok bérleti díjai. Jelenleg egy budapesti lakás átlagos havi bérleti díja 250 ezer forint, de már Debrecenben is 230 ezer forintos átlagot számoltak júniusban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az ingatlan.com közös programja azonban idén is segít az intézmény hallgatóinak a lakhatás kérdésében. ELTE hallgatóként érdemes tudnotok, hogy az ingatlan.com oldalán az egyetem feltételrendszereinek megfelelő kiadó ingatlanokat külön listába gyűjtik, amin keresztül könnyebben kapcsolatba léphettek a bérbeadókkal.

A listába olyan albéreltek kerülnek, amelyek ideálisak lehetnek az egyetemisták számára. Egy, de akár három-négy szobás lakásokat is találhattok, annak függvényében, hogy szeretnétek-e lakótársakat magatok mellé.

A programban résztvevő ingatlanokra kiterjed az egyetem etikai/fegyelmi szabályzata, ami garanciát jelent a hirdetők számára, számotokra pedig megfelelő minőségű és megfizethető lakhatási megoldást biztosít.

Hagyományosan a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően fog elindulni a program, aminek részvételi feltételeiről itt tudtok tájékozódni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.