Az ELTE Etológiai tanszékének közleménye alapján az is kiderül, hogy a folyamatos mobiltelefonnal vagy tablettel való nyugtatás súlyos érzelemszabályozási problémákhoz vezethet.
Hatékony és gyors megoldás a dührohamok kezelésére a gyerek kezébe egy folyamatosan pörgő tartalommal teli okostelefont vagy tabletet adni nyugtatásként, ez azonban nem oldja meg a problémát, inkább nagyobbat szül.
Egy új magyar-kanadai kutatás rávilágít arra, hogy azok a gyerekek, akiket digitális eszközök segítségével csitítanak, nem tanulják meg az érzelmeik szabályozását, az okoskészülékek használata továbbá hosszútávon súlyos viselkedésszabályozási problémákhoz vezethet.
A vizsgálat alapján kiderült ugyanis, hogy azok a gyerekek, akiket ezzel a startégiával nyugtattak sokkal gyengébb indulatkezelési készségeket mutatnak, és a telefonozás negatívan befolyásolja a figyelemszabályozásukat. Ez utóbbi eredményt már korábbi kutatások során is észlelték.
„A dühkitörések és hisztik a gyermeki lét velejárói, azonban az, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket, hatással lehetnek a gyermek érzelmi fejlődésére” – idézte Konok Veronikát, a tanulmány első szerzőjét az MTI az ELTE közleménye alapján.
Fontos, hogy a gyerekek megtanulják a negatív, frusztrációt kiváltó érzelmeket kezelni és ehhez a kulcs a szülők reakciójában rejlik.
A kutatók szerint az egyik legjobb módszer, ha segítenek a gyerekeknek felismerni az érzelmeiket. Ezeknek a visszatükrözése, például a frusztráció okának konkrét megfogalmazásával rávezeti a kicsiket, hogy saját maguk is felismerjék az érzelmeiket, ami később a szabályozás kulcsa is lesz.
Ahhoz, hogy ezt a módszert hatásosan lehessen alkalmazni, a szülők számára is érdemes kidolgozni egy támogatási rendszert. Olyan terápiás és tanácsadási módszereket, ahol a szakemberek segítenek a gyerekek dühkezelésében, és megoldásokat, hasznos alternatívákat kínálnak a gyors és rövid távon bevált digitális eszközök helyébe.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
