Magyarországon az oktatási intézmények különbözően viszonyulnak ahhoz, hogy a diákok mikor és hogyan használhatják a telefonjukat az iskolában. Van, ahol képernyő-ellenőrzést tartanak, máshol pedig fülest is kérnek, hogy rajzórán hallgathasson zenét a tanuló.
Október elején jelentette be Gillian Keegan oktatási miniszter, hogy Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Mivel a döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt közösségi oldalán, ezért az Index megkérdezte, hogy terveznek-e Magyaroszágon hasonló intézkedést.
A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel
– írta a Belügyminisztérium, amelynek válaszából kiderült, hogy ugyan a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra, ”de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) jelentése szerint a túlzott telefonhasználat összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, sőt, a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van, ezért a szervezet szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból. Az UNESCO becslései szerint minden hatodik országban korlátozzák a mobiltelefonok használatát az oktatási intézményekben. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak.
Alsóban szigorúbbak
A magyar általános-és középiskolákban nincsen egységes szabály: minden intézmény a házirendjében saját maga dönt arról, hogy engedélyezi, tiltja vagy valamilyen szinten korlátozza a diákok mobiltelefon-használatát. A Szülői Hang oldalán közzétett felhívásunkra közel nyolcvanan reagáltak. A válaszokból kiderült, hogy nagy különbség van általános és középiskola között. Az előbbi intézmények általában szigorúbbak. Sok helyen - főleg alsóban - tilos a diákoknak telefont vinni az iskolába. Ha egy kicsit engedékenyebb a házirend, a gyereknek - egy-egy kivételes esetet leszámítva - még tanítás előtt le kell adnia a mobilját.
Általános iskolában reggel le kell adni a diákoknak a telefont, de tanítás után visszakapják. Néha előfordul, hogy engedéllyel visszakaphatják a tanórán. Ekkor telefonnal végezhető feladatot kapnak, például angolórán online szótárhasználat, információkeresés, stb.
– írta Gabriella, aki azt is hozzátette, hogy amikor a diákok befejezték a munkát, kiteszik a telefont, amit utána a szünetben újra leadnak.
Tímea is hasonlókat tapasztalt. Náluk általános iskola felső tagozatán azt kérték, ha nem muszáj, ne vigyen a tanuló telefont az iskolába. Mégis sok szülő ragaszkodik a mobilhoz, hogy a gyerek tudjon szólni, ha például nem tud hazamenni időben vagy bármi baj éri.
Ha mégis beviszik, ki kell kapcsolniuk. Szórakozás céljára nem vehetik elő egész nap
– tette hozzá Tímea.
Van olyan iskola, ahol a kikapcsolást is ellenőrzik. Ha valaki lebukik a képernyőpróbán, akkor először csak egy ejnye-bejnyét kap, viszont ha ez újra megtörténik, akkor a telefont elveszik tőle, és csak a szülőnek adják vissza.
Addig legalább csönd van
Egyes intézmények nem ennyire szigorúak, és szünetben engedélyezik a telefonozást, amelynek azonban nem várt következményei lehetnek.
A hatodikos nagylányom teljesen ki van akadva, hogy szünetben, szabadfoglalkozás alatt nem tud semmit csinálni senkivel, mert mindenki a telefonját nyomogatja... TikTok-videókat gyártanak a suliban, el se mozdulnak a közösségi médiától...
– jegyezte meg Katalin.
A válaszok azt tükrözték, hogy a mobiltelefonok tekintetében a középiskolák a legengedékenyebbek, de a szabályokat ebben az esetben is be kell tartaniuk a diákoknak.
„Gimiben tanítok, sokszor használjuk a feladatokhoz is. Ha akkor nyomogatják, amikor nem kellene, akkor szólok, második figyelmeztetésre elveszem” – írta kérdésünkre egy pedagógus.
Akad olyan iskola, ahol fülhallgatót is kérnek, hogy a diák rajzórán alkotás közben tudjon zenét vagy hangoskönyvet hallgatni. Sőt, van arra is példa, hogy ha helyettesít egy tanár, akkor engedi órán is telefonozni a diákokat, hogy „el tudják magukat foglalni”, mert addig is legalább csönd van.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
