Magyarországon az oktatási intézmények különbözően viszonyulnak ahhoz, hogy a diákok mikor és hogyan használhatják a telefonjukat az iskolában. Van, ahol képernyő-ellenőrzést tartanak, máshol pedig fülest is kérnek, hogy rajzórán hallgathasson zenét a tanuló.
Október elején jelentette be Gillian Keegan oktatási miniszter, hogy Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Mivel a döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt közösségi oldalán, ezért az Index megkérdezte, hogy terveznek-e Magyaroszágon hasonló intézkedést.
A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel
– írta a Belügyminisztérium, amelynek válaszából kiderült, hogy ugyan a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra, ”de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) jelentése szerint a túlzott telefonhasználat összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, sőt, a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van, ezért a szervezet szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból. Az UNESCO becslései szerint minden hatodik országban korlátozzák a mobiltelefonok használatát az oktatási intézményekben. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak.
Alsóban szigorúbbak
A magyar általános-és középiskolákban nincsen egységes szabály: minden intézmény a házirendjében saját maga dönt arról, hogy engedélyezi, tiltja vagy valamilyen szinten korlátozza a diákok mobiltelefon-használatát. A Szülői Hang oldalán közzétett felhívásunkra közel nyolcvanan reagáltak. A válaszokból kiderült, hogy nagy különbség van általános és középiskola között. Az előbbi intézmények általában szigorúbbak. Sok helyen - főleg alsóban - tilos a diákoknak telefont vinni az iskolába. Ha egy kicsit engedékenyebb a házirend, a gyereknek - egy-egy kivételes esetet leszámítva - még tanítás előtt le kell adnia a mobilját.
Általános iskolában reggel le kell adni a diákoknak a telefont, de tanítás után visszakapják. Néha előfordul, hogy engedéllyel visszakaphatják a tanórán. Ekkor telefonnal végezhető feladatot kapnak, például angolórán online szótárhasználat, információkeresés, stb.
– írta Gabriella, aki azt is hozzátette, hogy amikor a diákok befejezték a munkát, kiteszik a telefont, amit utána a szünetben újra leadnak.
Tímea is hasonlókat tapasztalt. Náluk általános iskola felső tagozatán azt kérték, ha nem muszáj, ne vigyen a tanuló telefont az iskolába. Mégis sok szülő ragaszkodik a mobilhoz, hogy a gyerek tudjon szólni, ha például nem tud hazamenni időben vagy bármi baj éri.
Ha mégis beviszik, ki kell kapcsolniuk. Szórakozás céljára nem vehetik elő egész nap
– tette hozzá Tímea.
Van olyan iskola, ahol a kikapcsolást is ellenőrzik. Ha valaki lebukik a képernyőpróbán, akkor először csak egy ejnye-bejnyét kap, viszont ha ez újra megtörténik, akkor a telefont elveszik tőle, és csak a szülőnek adják vissza.
Addig legalább csönd van
Egyes intézmények nem ennyire szigorúak, és szünetben engedélyezik a telefonozást, amelynek azonban nem várt következményei lehetnek.
A hatodikos nagylányom teljesen ki van akadva, hogy szünetben, szabadfoglalkozás alatt nem tud semmit csinálni senkivel, mert mindenki a telefonját nyomogatja... TikTok-videókat gyártanak a suliban, el se mozdulnak a közösségi médiától...
– jegyezte meg Katalin.
A válaszok azt tükrözték, hogy a mobiltelefonok tekintetében a középiskolák a legengedékenyebbek, de a szabályokat ebben az esetben is be kell tartaniuk a diákoknak.
„Gimiben tanítok, sokszor használjuk a feladatokhoz is. Ha akkor nyomogatják, amikor nem kellene, akkor szólok, második figyelmeztetésre elveszem” – írta kérdésünkre egy pedagógus.
Akad olyan iskola, ahol fülhallgatót is kérnek, hogy a diák rajzórán alkotás közben tudjon zenét vagy hangoskönyvet hallgatni. Sőt, van arra is példa, hogy ha helyettesít egy tanár, akkor engedi órán is telefonozni a diákokat, hogy „el tudják magukat foglalni”, mert addig is legalább csönd van.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
