Nem a mobiltelefonok miatt rossz a diákok magatartása az angliai iskolákban
A megkérdezett tanárok 73 százaléka szerint a diákok rossz magatartása a Covid-19 miatti korlátozások okozta gyenge szociális készségek eredménye.
Magyarországon az oktatási intézmények különbözően viszonyulnak ahhoz, hogy a diákok mikor és hogyan használhatják a telefonjukat az iskolában. Van, ahol képernyő-ellenőrzést tartanak, máshol pedig fülest is kérnek, hogy rajzórán hallgathasson zenét a tanuló.
Október elején jelentette be Gillian Keegan oktatási miniszter, hogy Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Mivel a döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt közösségi oldalán, ezért az Index megkérdezte, hogy terveznek-e Magyaroszágon hasonló intézkedést.
A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel
– írta a Belügyminisztérium, amelynek válaszából kiderült, hogy ugyan a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra, ”de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) jelentése szerint a túlzott telefonhasználat összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, sőt, a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van, ezért a szervezet szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból. Az UNESCO becslései szerint minden hatodik országban korlátozzák a mobiltelefonok használatát az oktatási intézményekben. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak.
Alsóban szigorúbbak
A magyar általános-és középiskolákban nincsen egységes szabály: minden intézmény a házirendjében saját maga dönt arról, hogy engedélyezi, tiltja vagy valamilyen szinten korlátozza a diákok mobiltelefon-használatát. A Szülői Hang oldalán közzétett felhívásunkra közel nyolcvanan reagáltak. A válaszokból kiderült, hogy nagy különbség van általános és középiskola között. Az előbbi intézmények általában szigorúbbak. Sok helyen - főleg alsóban - tilos a diákoknak telefont vinni az iskolába. Ha egy kicsit engedékenyebb a házirend, a gyereknek - egy-egy kivételes esetet leszámítva - még tanítás előtt le kell adnia a mobilját.
Általános iskolában reggel le kell adni a diákoknak a telefont, de tanítás után visszakapják. Néha előfordul, hogy engedéllyel visszakaphatják a tanórán. Ekkor telefonnal végezhető feladatot kapnak, például angolórán online szótárhasználat, információkeresés, stb.
– írta Gabriella, aki azt is hozzátette, hogy amikor a diákok befejezték a munkát, kiteszik a telefont, amit utána a szünetben újra leadnak.
Tímea is hasonlókat tapasztalt. Náluk általános iskola felső tagozatán azt kérték, ha nem muszáj, ne vigyen a tanuló telefont az iskolába. Mégis sok szülő ragaszkodik a mobilhoz, hogy a gyerek tudjon szólni, ha például nem tud hazamenni időben vagy bármi baj éri.
Ha mégis beviszik, ki kell kapcsolniuk. Szórakozás céljára nem vehetik elő egész nap
– tette hozzá Tímea.
Van olyan iskola, ahol a kikapcsolást is ellenőrzik. Ha valaki lebukik a képernyőpróbán, akkor először csak egy ejnye-bejnyét kap, viszont ha ez újra megtörténik, akkor a telefont elveszik tőle, és csak a szülőnek adják vissza.
Addig legalább csönd van
Egyes intézmények nem ennyire szigorúak, és szünetben engedélyezik a telefonozást, amelynek azonban nem várt következményei lehetnek.
A hatodikos nagylányom teljesen ki van akadva, hogy szünetben, szabadfoglalkozás alatt nem tud semmit csinálni senkivel, mert mindenki a telefonját nyomogatja... TikTok-videókat gyártanak a suliban, el se mozdulnak a közösségi médiától...
– jegyezte meg Katalin.
A válaszok azt tükrözték, hogy a mobiltelefonok tekintetében a középiskolák a legengedékenyebbek, de a szabályokat ebben az esetben is be kell tartaniuk a diákoknak.
„Gimiben tanítok, sokszor használjuk a feladatokhoz is. Ha akkor nyomogatják, amikor nem kellene, akkor szólok, második figyelmeztetésre elveszem” – írta kérdésünkre egy pedagógus.
Akad olyan iskola, ahol fülhallgatót is kérnek, hogy a diák rajzórán alkotás közben tudjon zenét vagy hangoskönyvet hallgatni. Sőt, van arra is példa, hogy ha helyettesít egy tanár, akkor engedi órán is telefonozni a diákokat, hogy „el tudják magukat foglalni”, mert addig is legalább csönd van.
A megkérdezett tanárok 73 százaléka szerint a diákok rossz magatartása a Covid-19 miatti korlátozások okozta gyenge szociális készségek eredménye.
A gyerekek mentális jólléte, az iskolai szorongás csökkentése és a pedagógusok szemléletváltása is kiemelt téma volt a november 12-én megrendezett Boldogságóra Konferencián, amelynek egyik meghívott vendége Kókayné Lányi Marietta köznevelésért felelős államtitkár volt.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Négy évvel a polgári engedetlenségi akciók és a pedagógusok elbocsátása után újra leült beszélgetni a Karinthy Frigyes Gimnázium két egykori tanára.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.