Csecsemő- és kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok. Idén 2500 olyan jelentkezőt vett fel az ELTE, akik remélhetőleg ezen szakok valamelyikén fognak diplomát szerezni a következő években.
A felvettek 20 százaléka valamilyen pedagógusképzésen kezdi meg a tanulmányait - közölte az Eduline szerkesztőségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Az ország legnépszerűbb egyetemére az idei felsőoktatási felvételi eljárás során 11 960 új hallgatót vettek fel. Lapunknak küldött közleményük szerint alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be. 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, vagyis 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.
Idén az elsőhelyes jelentkezők 70 százalékát felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68 százalékkal. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ.
Pedagógusképzésekre egyébként ennél többet; összesen 2500 főt vettek fel, ami magasabb, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
"Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait" - írják.
Hozzáteszik, hogy az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (801), őket követik a gyógypedagógusok (636), valamint a programtervező informatikusok (608).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
