Csecsemő- és kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok. Idén 2500 olyan jelentkezőt vett fel az ELTE, akik remélhetőleg ezen szakok valamelyikén fognak diplomát szerezni a következő években.
A felvettek 20 százaléka valamilyen pedagógusképzésen kezdi meg a tanulmányait - közölte az Eduline szerkesztőségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Az ország legnépszerűbb egyetemére az idei felsőoktatási felvételi eljárás során 11 960 új hallgatót vettek fel. Lapunknak küldött közleményük szerint alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be. 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, vagyis 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.
Idén az elsőhelyes jelentkezők 70 százalékát felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68 százalékkal. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ.
Pedagógusképzésekre egyébként ennél többet; összesen 2500 főt vettek fel, ami magasabb, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
"Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait" - írják.
Hozzáteszik, hogy az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (801), őket követik a gyógypedagógusok (636), valamint a programtervező informatikusok (608).
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
