Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Többletpontok helyett már intézményi pontokat adhatnak a felvételikor az egyetemek, ráadásul maguk döntik el, hogy mi hány pontot ér. Összegyűjtöttük, hogy a budapesti egyetemeken mennyi pontot kaphattok az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért és az esélyegyenlőség jogcímen.
A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis kétszáz pontot továbbra is a tanulmányi eredmények, szintén kétszázat az érettségi eredmények, a maradék százat pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.
2024-től az egyetemek saját maguk dönthetik el, mire adnak többletpontot. Többletpont járhat például az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért, a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért, a katonai szolgálatért, a szakképesítésért, az emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Itt megnézhetitek, hogy a fővárosi egyetemeken hány pont jár az esélyegenylőségért, nyelvtudásért és az emelt szintű érettségiért:
Budapesti Corvinus Egyetem
A Corvinus több szakhoz kér emelt szintű érettségit. Az intézményi pontoknál pedig a nyelvtudás, a versenyeredmények mellett az önkéntes katonai szolgálatot is díjazza.
Nyelvtudás
Érettségi
Esélyegyenlőség
Budapesti Gazdasági Egyetem
2024-től a BGE-n továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy érettségi vizsga emelt szinten való teljesítése, ugyanakkor az intézmény ezt nemcsak elvárja, hanem honorálja is.
Nyelvvizsga
Emelt szintű érettségi
Esélyegyenlőség
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A felvételin 2024-től a munkatapasztalat, valamint a BME középiskolásoknak szóló tehetséggondozási programjaiban való részvétel is többletpontot ér.
Nyelvtudás
Érettségi
Esélyegyenlőség
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az ELTE-n kiemelten díjazzák többletponttal a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, és egységesen, minden szakon a nyelvvizsgával rendelkezőket.
Emelt szintű érettségi:
Emelt szintű érettségit (vagy azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgát) az érettségi pontokba beszámító vizsgatárgyból vesznek figyelembe, ha annak az eredménye legalább 45%-os: vizsgatárgyanként: 50 pont
80%-os középszintű érettségi
Kifejezetten csak a tanárképzésen jár többletpont azért, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül, és ebből számítják a felvételiző számára az érettségi pontot. Maximum két vizsgatárgyat néznek, így vizsgatárgyanként: 33 pont
Nyelvtudás:
Esélyegyenlőség:
Minden ebben a kategóriában elért többletpotot az egyetem csak akkor számol be, ha a jelentkező más jogcímen legalább 280 pontot szerzett.
Ha a felvételiző a 25. évét még nem töltötte be:
Károli Gáspár Református Egyetem
A Károlin 2024-től a pluszpontokba beleszámítják azt is, ha a jelentkező végzősök református középiskolába jártak vagy hittanérettségit tettek.
Emelt szintű érettségi vizsga:
Érettségi vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont (max. 100 pont)
Nyelvvizsga:
Esélyegyenlőség:
Óbudai Egyetem
Az Óbudai Egyetem pluszpontot ad, ha egy felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamra járt, és erről igazolást is benyújt, az pedig újabb pluszpontokat ér, ha a tanfolyamot az Óbudai Egyetemen végezte el.
Nyelvtudás igazolása: maximum 60 pont
Emelt szintű érettségi: maximum 60 pont
Esélyegyenlőség
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Pázmányon a nyelvvizsgára adható pluszpontok száma is képzési területenként változik. Például az informatika területén a nyelvvizsgáért több pontot adnak, mint más képzési területen, de hittanért is jár többletpont.
Nyelvtudás:
Bölcsészettudomány, Jogi, Pedagógusképzés, Társadalomtudomány képzési terület (max. 50 Nyelvtudás jogcímen)
Informatika, Műszaki képzési terület (max. 100 Nyelvtudás jogcímen)
Emelt szintű érettségi (max. 100 Emelt szintű érettségi jogcímen)
A pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap- és osztatlan szakokon, valamint a társadalomtudomány képzési területhez tartozó alapszakokon az emelt szintű érettségi követelménye teljes egészében megszűnik. Az anglisztika és a pszichológia alapszak kivételével ugyanez érvényes a bölcsészettudomány képzési terület alapszakjaira is - a két kivételnél az eddigi egy emelt szintű érettségi követelménye marad. A jogi képzési területen az igazságügyi igazgatási alapszakon a jövőben elegendő lesz két középszintű érettségi is, az osztatlan jogász szakon viszont megmarad az egy emelt szintű érettségi. Ugyanígy megmarad az egy emelt szintű érettségi követelménye a műszaki, valamint az informatika képzési területhez tartozó alapszakokon is.
Vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont
Esélyegyenlőség:
Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetemen 2024-től a felvételi vizsga mellett egy kompetenciatesztet is bevezetett, ahol a jelentkezők felkészültségét, készségeit, általános műveltségét, motivációját, a kiválasztott szak iránti érdeklődését mérik fel szóban.
Emelt érettségi:
Szakonként eltérhet, hogyan pontozzák az érettségit, a részletekért ezt a cikkünket érdemes elolvasni.
Nyelvtudás
Esélyegyenlőség
Elemenként öt pontot lehet kapni a felvételin, a jogcímért összesen pedig 15 pontot
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).