Akár 60 pontot is kaphattok a nyelvvizsgáért: ennyi pluszpontot adnak az egyetemek a 2024-es felvételiben

Többletpontok helyett már intézményi pontokat adhatnak a felvételikor az egyetemek, ráadásul maguk döntik el, hogy mi hány pontot ér. Összegyűjtöttük, hogy a budapesti egyetemeken mennyi pontot kaphattok az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért és az esélyegyenlőség jogcímen.

  • Tornyos Kata

A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis kétszáz pontot továbbra is a tanulmányi eredmények, szintén kétszázat az érettségi eredmények, a maradék százat pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.

    2024-től az egyetemek saját maguk dönthetik el, mire adnak többletpontot. Többletpont járhat például az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért, a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért, a katonai szolgálatért, a szakképesítésért, az emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért.
        A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

        Itt megnézhetitek, hogy a fővárosi egyetemeken hány pont jár az esélyegenylőségért, nyelvtudásért és az emelt szintű érettségiért:

        Budapesti Corvinus Egyetem

        A Corvinus több szakhoz kér emelt szintű érettségit. Az intézményi pontoknál pedig a nyelvtudás, a versenyeredmények mellett az önkéntes katonai szolgálatot is díjazza.

        Nyelvtudás

        • nyelvenként B2 (középfokú) komplex: 30 pont
        • C1 (felsőfokú)komplex: 40 pont

        Érettségi

        • emelt szintű érettségi: 50 pont
        • International Baccalaureate (IB) diploma :50 pont

        Esélyegyenlőség

        • hátrányos helyzet: 50 pont
        • fogyatékosság: 50 pont
        • gyermekgondozás: 50 pont

        Budapesti Gazdasági Egyetem

        2024-től a BGE-n továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy érettségi vizsga emelt szinten való teljesítése, ugyanakkor az intézmény ezt nemcsak elvárja, hanem honorálja is.

        Nyelvvizsga

        • B2 (középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 35 pont
        • C1 (felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 50 pont

        Emelt szintű érettségi

        • Vizsgatárgyanként – ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont

        Esélyegyenlőség

        • hátrányos helyzet: 40 pont
        • fogyatékosság: 40 pont
        • gyermekgondozás: 40 pont
        • megváltozott munkaképesség: 40 pont
        • tartósan beteg hozzátartozó gondozása: 40 pont

        Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

        A felvételin 2024-től a munkatapasztalat, valamint a BME középiskolásoknak szóló tehetséggondozási programjaiban való részvétel is többletpontot ér.

        Nyelvtudás

        • nyelvenként B2 (középfokú) komplex: 36 pont, írásbeli vagy szóbeli: 18 pont
        • C1 (felsőfokú)komplex: 50 pont, írásbeli vagy szóbeli: 25 pont
        • idegen nyelvből emelt szinten tett érettségi vizsga: 20 pont
        • idegen nyelvből középszinten tett érettségi vizsga: 15 pont

        Érettségi

        • emelt szintű érettségi: 60 pont, ha az eredmény legalább 40%, 20 pont, ha az eredmény legalább 25%, de kevesebb, mint 40%

        Esélyegyenlőség

        • hátrányos helyzet: 50 pont
        • fogyatékosság: 50 pont
        • gyermekgondozás: 50 pont

          Eötvös Loránd Tudományegyetem

          Az ELTE-n kiemelten díjazzák többletponttal a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, és egységesen, minden szakon a nyelvvizsgával rendelkezőket.

          Emelt szintű érettségi:

          Emelt szintű érettségit (vagy azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgát) az érettségi pontokba beszámító vizsgatárgyból vesznek figyelembe, ha annak az eredménye legalább 45%-os: vizsgatárgyanként: 50 pont

          80%-os középszintű érettségi

          Kifejezetten csak a tanárképzésen jár többletpont azért, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül, és ebből számítják a felvételiző számára az érettségi pontot. Maximum két vizsgatárgyat néznek, így vizsgatárgyanként: 33 pont

          Nyelvtudás:

          • nyelvenként B2 (középfokú) komplex: 28 pont
          • C1 (felsőfokú) komplex: 50 pont

          Esélyegyenlőség:

          Minden ebben a kategóriában elért többletpotot az egyetem csak akkor számol be, ha a jelentkező más jogcímen legalább 280 pontot szerzett.

          • Hátrányos helyzet: 30 pont

          Ha a felvételiző a 25. évét még nem töltötte be:

          • Fogyatékosság: 30 pont
          • Gyermekgondozás: 30 pont

          Károli Gáspár Református Egyetem

          A Károlin 2024-től a pluszpontokba beleszámítják azt is, ha a jelentkező végzősök református középiskolába jártak vagy hittanérettségit tettek.

          Emelt szintű érettségi vizsga:

          Érettségi vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont (max. 100 pont)

          Nyelvvizsga:

          • B2 (középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 28 pont
          • C1 (felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 40 pont

          Esélyegyenlőség:

          • hátrányos helyzet: 40 pont
          • fogyatékosság: 40 pont
          • gyermekgondozás: 40 pont

          Óbudai Egyetem

          Az Óbudai Egyetem pluszpontot ad, ha egy felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamra járt, és erről igazolást is benyújt, az pedig újabb pluszpontokat ér, ha a tanfolyamot az Óbudai Egyetemen végezte el.

          Nyelvtudás igazolása: maximum 60 pont

          Emelt szintű érettségi: maximum 60 pont

          Esélyegyenlőség

          • hátrányos helyzet: 10 pont
          • fogyatékosság: 10 pont
          • gyermekgondozás: 10 pont

          Pázmány Péter Katolikus Egyetem

          A Pázmányon a nyelvvizsgára adható pluszpontok száma is képzési területenként változik. Például az informatika területén a nyelvvizsgáért több pontot adnak, mint más képzési területen, de hittanért is jár többletpont.

          Nyelvtudás:

          Bölcsészettudomány, Jogi, Pedagógusképzés, Társadalomtudomány képzési terület (max. 50 Nyelvtudás jogcímen)

          • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: 30 pont
          • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: 50 pont

          Informatika, Műszaki képzési terület (max. 100 Nyelvtudás jogcímen)

          • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: 40 pont
          • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: 60 pont

          Emelt szintű érettségi (max. 100 Emelt szintű érettségi jogcímen)

          A pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap- és osztatlan szakokon, valamint a társadalomtudomány képzési területhez tartozó alapszakokon az emelt szintű érettségi követelménye teljes egészében megszűnik. Az anglisztika és a pszichológia alapszak kivételével ugyanez érvényes a bölcsészettudomány képzési terület alapszakjaira is - a két kivételnél az eddigi egy emelt szintű érettségi követelménye marad. A jogi képzési területen az igazságügyi igazgatási alapszakon a jövőben elegendő lesz két középszintű érettségi is, az osztatlan jogász szakon viszont megmarad az egy emelt szintű érettségi. Ugyanígy megmarad az egy emelt szintű érettségi követelménye a műszaki, valamint az informatika képzési területhez tartozó alapszakokon is.

          Vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont

          Esélyegyenlőség:

          • hátrányos helyzet: 30 pont
          • fogyatékosság: 30 pont
          • gyermekgondozás: 30 pont

          Semmelweis Egyetem

          A Semmelweis Egyetemen 2024-től a felvételi vizsga mellett egy kompetenciatesztet is bevezetett, ahol a jelentkezők felkészültségét, készségeit, általános műveltségét, motivációját, a kiválasztott szak iránti érdeklődését mérik fel szóban.

          Emelt érettségi:

          Szakonként eltérhet, hogyan pontozzák az érettségit, a részletekért ezt a cikkünket érdemes elolvasni.

          Nyelvtudás

          • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: angol, német: 20 pont
          • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin: 15 pont
          • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: angol, német: 40 pont
          • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin: 30 pont

          Esélyegyenlőség

          Elemenként öt pontot lehet kapni a felvételin, a jogcímért összesen pedig 15 pontot

                      Hozzászólások

                      A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

                      A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

                      Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

                      A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

                      A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

                      A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.