Az orosz agressziót elítélő interjút adott, visszavonta az ELTE Hetényi Zsuzsa professor emeritus jelölését

Az orosz szakos hallgatók aggályosnak vélték a professzor nézeteit.

  • Székács Linda

Az orosz szakos hallgatók kezdeményezésére visszavonta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész és fordító professor emeritus jelölését - írta meg a Magyar Narancs augusztus végén.

Hetényi Zsuzsa 1983 óta az ELTE orosz tanszékének oktatója, egyetemi munkája mellett olyan jelentős orosz művek fordítója és értelmezője, mint Bulgakov, Iszaak Babel és Nabokov, de rendszeresen tart előadásokat, vesz részt konferenciákon és ír publikációkat is.

"Hetényi Zsuzsa a XX. századi orosz irodalom nemzetközileg is elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Füst Milán-díjas műfordító, a Szépíró-díj kitüntetettje. Több mint négy évtizeden át tanított az ELTE-n, az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék egyetemi tanáraként doktori programot és Műfordító Műhelyt alapított és vezetett. Nevéhez mintegy 660 publikáció kapcsolódik. Tudományos, oktatói és műfordítói munkája mellett írói, szerkesztői, és nem utolsó sorban közéleti tevékenysége is jelentős" - írja a tudósról az állásfoglalásában az Oktatói Hálózat.

A Magyar Narancs tavaly ősszel beszélgetett a kutatóval annak Nyugati, Keleti című esszégyűjteményének Ogyesszától Odesszáig, 1973-2023 című alfejezetéről. Ebben a kutató a fiatalkori emlékei mellett arról ír, hogy hogyan segített a 2022-es orosz invázió alatt ukrán menekülteknek, az interjú során pedig többek között arról beszélt, hogy kulturális értelemben "ma Oroszország a teljes tudathasadás állapotában van."

Az interjút követően az orosz szakos Hallgatói Önkormányzati képviselők a professzor általuk aggályosnak vélt nézeteire hivatkozva leszavazta Hetényi professor emeritus kinevezését.

 

Az Oktatói Hálózat állásfoglalása Hetényi Zsuzsa ügyébenA nyilvánosság Krusovszky Dénes „Háborús viszonyok” című, a...

Posted by Oktatói Hálózat - OHA on Friday, September 6, 2024
Az Oktatói Hálózat emlékeztet, hogy ez a cím szimbolikus jelentőségű, anyagi előnnyel nem jár. Az egyetemek ezzel tulajdonképpen elismerik a nyugalmazott professzoraik munkáját és lehetővé teszik, hogy egy egyetemi tanár ellenszolgáltatás nélkül tovább dolgozhasson munkahelyén.

Az üggyel kapcsolatban az Oktatói Hálózat szerint az ELTE BTK vezetése, a Szláv és Balti Filológiai Intézet, az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék és a HÖK képviselői egyelőre nem nyilatkoztak arról, mi indokolta a döntésüket.

"Mi, az Oktatói Hálózat tagjai tiltakozunk a  méltatlan eljárás ellen, és kérjük az ELTE vezetését, hogy orvosolja a helyzetet: részesítse kiemelkedő teljesítményének megfelelő elismerésben Hetényi Zsuzsát, és állítsa helyre az egyetem jó hírnevét" - írják az állásfoglalásukban.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.