Megvan az ELTE legmagasabb ponthatára, 500-ból 476 pontot kellett elérni

A legmagasabb ponthatárt idén is a jogászképzésen húzták, 476 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.

  • Tornyos Kata

A legtöbb jelentkezőt változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta idén is, amit 17 080-an jelöltek meg első helyen.

Az összes 2024-es ponthatárt itt tudjátok megnézni.

A legmagasabb ponthatárt idén is a jogászképzésen húzták, 476 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. A második legmagasabb ELTE-s ponthatár a pszichológia alapszakon született, ehhez 453 pontot kellett szerezni. Így alakulnak a ponthatárok az egyetem legnépszerűbb államilag támogatott, nappalis képzésein:

  • gazdálkodási és menedzsment: 409 pont
  • kereskedelem és marketing: 406 pont
  • nemzetközi gazdálkodás: 426 pont
  • programtervező informatikus: 365 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány: 415 pont
Ponthatárok 2024

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.