Megvan az ELTE legmagasabb ponthatára, 500-ból 476 pontot kellett elérni

A legmagasabb ponthatárt idén is a jogászképzésen húzták, 476 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.

  • Tornyos Kata

A legtöbb jelentkezőt változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta idén is, amit 17 080-an jelöltek meg első helyen.

Az összes 2024-es ponthatárt itt tudjátok megnézni.

A legmagasabb ponthatárt idén is a jogászképzésen húzták, 476 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. A második legmagasabb ELTE-s ponthatár a pszichológia alapszakon született, ehhez 453 pontot kellett szerezni. Így alakulnak a ponthatárok az egyetem legnépszerűbb államilag támogatott, nappalis képzésein:

  • gazdálkodási és menedzsment: 409 pont
  • kereskedelem és marketing: 406 pont
  • nemzetközi gazdálkodás: 426 pont
  • programtervező informatikus: 365 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány: 415 pont
Ponthatárok 2024

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.