Olyan egyetemek csapatait is megelőzték, mint a Cambridge és az École Paris.
"Idén először jutott be magyar csapat a legrangosabb nemzetközi programozói versenyre, az ICPC-re. Kazahsztánban az ELTE hallgatói a negyedik legjobb európai csapatként végeztek, megelőzve olyan egyetemeket, mint az École Normale Supérieure de Paris vagy a University of Cambridge" - számolt be róla a honlapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A versenyen idén 120 ország 3500 egyetemének mintegy 7000 hallgatója mérettette meg magát. Ezen a hallgatóknak 3 fős csapatokban 5 óra alatt egyetlen számítógép segítségével kellett megoldaniuk valós problémákon alapuló, változatos nehézségű programozási feladatokat. Az ELTE szerint a tudományos bizottságok által összerakott feladatsorok elsősorban a versenyzők algoritmizálási és logikai képességeit tették próbára, de a feltételek miatt hasonlóan fontos szerepe volt az együttműködésnek, a kreativitásnak, az innovációs készségnek és a nyomás alatti teljesítőképességnek is.
A nemzetközi versenyre kijutás hosszadalmas folyamat volt; a magyar hallgatók először 2023. október 14-én versenyeztek két helyszínen, az ELTE Informatikai karán és a Szegedi Tudományegyetemen. Itt 32 csapat közül az első öt helyezés mindegyikét az ELTE hallgatói szerezték meg.
Ezt követte a közép-európai mérkőzés decemberben, ahol a 8., 15. és 28. helyezésével bronzérmes lett a magyar csapat. Márciusan pedig jött az európai döntő, a 25 legjobb egyetemi csapat Prágában mérte össze a tudását március 22-24. között.
A több hónapos felkészülés gyümölcseként az ELTE-sek számos neves nyugat-európai egyetem csapatát is megelőzve 4. helyen végeztek és bronzérmet szereztek. A csapat tagjai Gyimesi Péter, Noszály Áron és Varga Péter voltak. Ezzel a kimagasló eredménnyel az ICPC verseny történetében elsőként nyert magyar csapat meghívást a világdöntőre
- írják.
A Kazahsztánban tartott döntőn Noszály Áront betegség miatt Nádor Benedek helyettesítette. A csapat a 24. helyen végzett, ami az európai versenyzők között a 4. legjobb helyezés.
Felkészülésüket az Informatikai Kar oktatói, Németh Zsolt egyetemi adjunktus és Nikházy László doktorandusz vezették.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
